Több iskolában matektanár nélkül indult a tanév

Több iskolában komoly gondot okoz a pedagógushiány, a pályakezdők egyharmada ugyanakkor el sem kezd tanítani. A természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma a legalacsonyabb - írja a 24.hu.

  • Eduline

A pedagógushiány miatt több iskolában nehézséget okoz a tanév elkezdése - írja a 24.hu. Több intézményben nincs matematika- vagy némettanár. 

A helyzet valószínűleg hosszútávon sem fog változni, mivel - ahogy mi is megírtuk - hiába végeznek évente többezren tanárszakon, a pályakezdők egyharmada el sem kezd a pályán dolgozni, nyugdíjba pedig éves átlagban 4500-5000 pedagógus megy.

A 24.hu számítása szerint az osztatlan, kétszakos tanárképzésre felvettek száma 2017-ig növekedett, akkor 2343-an kerültek be ilyen szakra. 2019-ben azonban már csak 2018 hallgató kezdte az egyetemet ilyen képzésen. A természettudományos szakok esetében a legaggasztóbb a helyzet: fizikatanári szakra - bármely szakpár tagjaként - 2019-ben mindössze 35-en, kémiatanárira pedig 61-an nyertek felvételt.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felmérése szerint a tanárok egy héten átlagosan 68 órát dolgoznak, a részleteket itt olvashatjátok:

Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát

Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.