Több iskolában matektanár nélkül indult a tanév

Több iskolában komoly gondot okoz a pedagógushiány, a pályakezdők egyharmada ugyanakkor el sem kezd tanítani. A természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma a legalacsonyabb - írja a 24.hu.

  • Eduline

A pedagógushiány miatt több iskolában nehézséget okoz a tanév elkezdése - írja a 24.hu. Több intézményben nincs matematika- vagy némettanár. 

A helyzet valószínűleg hosszútávon sem fog változni, mivel - ahogy mi is megírtuk - hiába végeznek évente többezren tanárszakon, a pályakezdők egyharmada el sem kezd a pályán dolgozni, nyugdíjba pedig éves átlagban 4500-5000 pedagógus megy.

A 24.hu számítása szerint az osztatlan, kétszakos tanárképzésre felvettek száma 2017-ig növekedett, akkor 2343-an kerültek be ilyen szakra. 2019-ben azonban már csak 2018 hallgató kezdte az egyetemet ilyen képzésen. A természettudományos szakok esetében a legaggasztóbb a helyzet: fizikatanári szakra - bármely szakpár tagjaként - 2019-ben mindössze 35-en, kémiatanárira pedig 61-an nyertek felvételt.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felmérése szerint a tanárok egy héten átlagosan 68 órát dolgoznak, a részleteket itt olvashatjátok:

Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát

Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.