Négy érmet nyertek magyar gimnazisták a párizsi kémiai diákolimpián

Két ezüst- és két bronzérmet nyertek magyar gimnazisták a július 21. és 29. között megrendezett 51. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián Párizsban - közölte Magyarfalvi Gábor, a magyar csapat vezetője az MTI-vel.

  • MTI

Kapdos Ádám, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium és Mészáros Bence, a budapesti Szent István Gimnázium tanulója ezüstérmes, Kozák András és Juhász Benedek, a budapesti Apáczai Csere János Gimnázium két diákja pedig bronzérmes lett.

Taroltak a magyar diákok az elmúlt hónapokban a diákolimpiákon: íme az eredmények

Elsöprő sikereket arattak a magyar diákok a diákolimpiákon és nemzetközi versenyeken. Több tantárgyból is sikerült bezsebelniük a bronz, ezüst és aranyérmeket. Összegyűjtöttük az idei eredményeket.

A diákolimpián 80 ország 309 versenyzője indult, ami rekordrészvételt jelent - jelezte Magyarfalvi Gábor.

A magyar csapat válogatóját és előkészítőjét az ELTE Kémiai Intézete szervezte meg.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.