Múlt héten tette közzé az Oktatási Hivatal az idei érettségi vizsgák statisztikáit. Így alakult a vizsgázók száma az elmúlt években.
Múlt héten mi is írtunk róla, hogy matematikán kívül szinte minden tantárgyból jobb eredménnyel zárult az idei érettségi, mint a tavalyi. Matekból azonban az idén vizsgázók többsége még az 50%-os átlagot sem teljesítette, ezzel a 2019-es eredmények az elmúlt három év legrosszabbjainak számítanak.
Hányan vizsgáztak idén?
Idén májusban összesen 1 158 helyszínen mintegy 111 100-an érettségiztek. Az érettségizők közül mintegy 71 400 végzős középiskolás ebben a vizsgaidőszakban érettségizett hagyományos értelemben. Rajtuk kívül - közölte az Oktatási Hivatal - mintegy 39 700-an tettek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát (például előrehozott vagy pótló, ismétlő, szintemelő vizsgát).
Azonban az érettségizők száma évről évre csökkent az elmúlt időszakban. Bár idén egy év alatt kétezerrel nőtt a vizsgázó diákok száma, a korábbi évekhez képest még mindig nem kiemelkedően magas a számuk. Az idei adatokból is kiderül - a közel kétezres változás számait jobban megvizsgálva - hogy a végzős középiskolás érettségizők száma a tavalyi 73 400-ról idén 71 400-ra csökkent, míg a nem végzősként vizsgázók száma emelkedett 37 300-ról 39 700-ra.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
