Múlt héten tette közzé az Oktatási Hivatal az idei érettségi vizsgák statisztikáit. Így alakult a vizsgázók száma az elmúlt években.
Múlt héten mi is írtunk róla, hogy matematikán kívül szinte minden tantárgyból jobb eredménnyel zárult az idei érettségi, mint a tavalyi. Matekból azonban az idén vizsgázók többsége még az 50%-os átlagot sem teljesítette, ezzel a 2019-es eredmények az elmúlt három év legrosszabbjainak számítanak.
Hányan vizsgáztak idén?
Idén májusban összesen 1 158 helyszínen mintegy 111 100-an érettségiztek. Az érettségizők közül mintegy 71 400 végzős középiskolás ebben a vizsgaidőszakban érettségizett hagyományos értelemben. Rajtuk kívül - közölte az Oktatási Hivatal - mintegy 39 700-an tettek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát (például előrehozott vagy pótló, ismétlő, szintemelő vizsgát).
Azonban az érettségizők száma évről évre csökkent az elmúlt időszakban. Bár idén egy év alatt kétezerrel nőtt a vizsgázó diákok száma, a korábbi évekhez képest még mindig nem kiemelkedően magas a számuk. Az idei adatokból is kiderül - a közel kétezres változás számait jobban megvizsgálva - hogy a végzős középiskolás érettségizők száma a tavalyi 73 400-ról idén 71 400-ra csökkent, míg a nem végzősként vizsgázók száma emelkedett 37 300-ról 39 700-ra.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
