Múlt héten tette közzé az Oktatási Hivatal az idei érettségi vizsgák statisztikáit. Így alakult a vizsgázók száma az elmúlt években.
Múlt héten mi is írtunk róla, hogy matematikán kívül szinte minden tantárgyból jobb eredménnyel zárult az idei érettségi, mint a tavalyi. Matekból azonban az idén vizsgázók többsége még az 50%-os átlagot sem teljesítette, ezzel a 2019-es eredmények az elmúlt három év legrosszabbjainak számítanak.
Hányan vizsgáztak idén?
Idén májusban összesen 1 158 helyszínen mintegy 111 100-an érettségiztek. Az érettségizők közül mintegy 71 400 végzős középiskolás ebben a vizsgaidőszakban érettségizett hagyományos értelemben. Rajtuk kívül - közölte az Oktatási Hivatal - mintegy 39 700-an tettek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát (például előrehozott vagy pótló, ismétlő, szintemelő vizsgát).
Azonban az érettségizők száma évről évre csökkent az elmúlt időszakban. Bár idén egy év alatt kétezerrel nőtt a vizsgázó diákok száma, a korábbi évekhez képest még mindig nem kiemelkedően magas a számuk. Az idei adatokból is kiderül - a közel kétezres változás számait jobban megvizsgálva - hogy a végzős középiskolás érettségizők száma a tavalyi 73 400-ról idén 71 400-ra csökkent, míg a nem végzősként vizsgázók száma emelkedett 37 300-ról 39 700-ra.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
