Két évvel ezelőtt tizenötre emelték a szülők által igazolható napok számát a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskolában, Gimnáziumban és Rendészeti Szakközépiskolában. A tapasztalatok jók: nem lett több a hiányzás, az igazolatlan mulasztások száma pedig csökkent.
Semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az iskolákban tanévenként három nap távollétet igazolhatnak a szülők, az intézmények döntő többségében szokásjog alapján mégis a mai napig ragaszkodnak ehhez a számhoz – írja a Magyar Nemzet. Sokszor a családok az egyébként orvosi ellátást nem igénylő enyhe betegségek miatt is kénytelenek elmenni a gyerekorvoshoz, de a családi kirándulások igazolása miatt is orvosi igazolásokat szereznek, ha az évi három nap már „elfogyott”.
A lapnak Nagy Koppányné Farkas Annamária, a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskola intézményvezetője azt mondta, Pomázon a helyi gyermekorvos vetette fel először a problémát, az igazolások gyártása ugyanis olyan adminisztrációs terhelést okoz, hogy az utóbbi években munkája nagyobb részét az igazolások megírása tette ki, kevesebb idő maradt a tényleges gyógyításra.
Az iskolában két évvel ezelőtt háromról tanévenként tizenötre emelték a szülők által igazolható napok számát. A hiányzások és indokolatlan távollétek száma nem emelkedett meg, a többség ugyanúgy 3-4 napot használ ki, sőt kifejezetten kevesebb lett az igazolatlan mulasztás – magyarázta az intézményvezető, hozzátéve: fontos, hogy nyissanak a szülők felé, partnerként tudjanak együttműködni velük.
Három helyett tíz-tizenöt napot igazolhatnak a szülők ebben a két iskolában: nem lett több a hiányzás
Jól működik az új rendszer azokban az iskolákban, ahol a korábbi három nap helyett tíz vagy tizenöt napot igazolhatnak a szülők. Nem lett több a hiányzás.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
