Dobogós helyezéseket szerzett a magyar csapat a hannoveri Európai Ifjúsági Robotkupán

Egy második és két harmadik helyezést szerzett a magyar csapat a németországi Hannoverben megrendezett Európai Ifjúsági Robotkupán.

  • MTI

A második alkalommal megtartott európai versenyen huszonegy ország százötven csapata mérte össze robotikai felkészültségét saját építésű robotjai segítségével, Magyarországot kilenc csapat huszonhárom diákja képviselte - közölte Simon Béláné, az MTA kandidátusa, a RoboCupJunior magyarországi képviselője szerdán az MTI-vel.

Elmondta, hogy a 10-19 éves korosztály számára meghirdetett megmérettetésen három ligában kellett a robotoknak és építőiknek bizonyítaniuk. A legjobb eredményt, az úgynevezett mentésszimuláció kategória második helyét a Nyíregyházi Egyetem robot-intelligencia diákkörének csapata érte el, a futball és a labirintus-bejáró liga harmadik helyein a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium, illetve a Baptista Szeretetszolgálat budapesti és törökszentmiklósi intézményeinek közös csapata végzett.

Nagy sikerrel végeztek az AKG diákjai a nemzetközi robotversenyen

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) csapata a nemzetközi robotversenyen elnyerte a legjobb programozás díját.

A 13-19 éves korosztályú fiatal magyar robotikusok számára a következő kihívás a július 2. és 8. között az ausztráliai Sydney-ben megrendezendő RoboCupJunior lesz, a világversenyen a nemzeti minősítő versenyeken győztes legjobb robotépítő csapatok találkoznak.

Az elsősorban a robotfejlesztések és a mesterségesintelligencia-kutatások előrehaladását segítő, RoboCup kutatási-oktatási projekt létrehozását az Egyesült Államok, Japán és Németország kezdeményezte 1997-ben, ebben az évben indították el például a futballozó robotok ligáját. A projekt nem pusztán verseny, mivel nem az egyéni pontszerzés a legfontosabb, a csapatok belenéznek egymás munkájába, ami segítheti fejlődésüket.

Magyarországon 2007-ben szervezték meg az első minősítő versenyt, az elmúlt tizenkét év alatt egyetlen év kivételével minden évben sikerült magyar csapatot küldeni a más-más helyszínen megrendezett világversenyekre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.