Több száz óvónő hiányzik, a kerületek pluszpénzt adnak, az óvodapedagógusok pedig túlórával tartják életben a rendszert - írja a Népszava.
Korábban csak a kistelepülések nem találtak szakképzett óvodapedagógust, az utóbbi időben azonban már Budapesten és az agglomerációban is egyre nagyobb a baj – írja a Népszava.
A közigazgatási álláskereső portál adatai szerint jelenleg 89 szakembert keresnek a kerületek, Pest megyében 133 óvónő hiányzik, országosan pedig 728 betöltetlen álláshely van az óvodákban.
Ma majdnem minden óvoda törvénytelenségek árán működik, kihasználják az ott dolgozók elhivatottságát – írja az oldal. A megkérdezett óvónők szerint általános elvárás, hogy a hiányzó kollégák helyett dolgozzanak, a jelenléti ívekre pedig nem írhatják be a ténylegesen ledolgozott munkaidőt.
"Súlyos minőségromlás lenne a középfokú óvodapedagógiai képzés visszaállítása"
„Nem lenne jó megoldás így rövidíteni a képzési időt, és ezzel csökkenteni az óvadapedagógus-hiányt" - mondta az Eduline-nak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának vezetője. Szakmai szervezetekhez az elmúlt hetekben olyan információk jutottak el, amelyek szerint kormányzati oldalán felmerült a középfokú óvodapedagógiai képzés visszaállítása.
Az állam helyett az önkormányzatok keresik a megoldást az óvónők megtartására, ahol tudnak, ott próbálnak fizetésemelést adni, de van, ahol albérletet biztosítanak, máshol gyakornoki pótlékot kínálnak a kezdőknek - írják.
A szakma attól fél, hogy a kormány úgy próbálná meg rendezni a szakemberhiányt, hogy hosszú évek után ismét megengedné középfokú végzettségűek alkalmazását óvodapedagógusi munkakörben. Az Emmi nem reagált a kérdésre, hogy igaz-e ez a híresztelés.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
