Hogyan pontozzák a szóbeli töriérettségit?

Hány pontot szerezhettek a középszintű érettségi szóbeli vizsgáján történelemből? Mutatjuk a pontozási szempontokat.

  • Eduline

Összesen 50 pontot szerezhettek a szóbelin történelemből, mutatjuk, milyen szempontok alapján történik a pontozás.

A legtöbb pontot az eseményeket alakító tényezők feltárására, a kritikai és problémaközpontú gondolkodásra kaphatjátok, összesen 18 pontot. 12 pont járhat az ismeretszerzésre, források használatára, 10 pont a kommunikációra, a szaknyelv alkalmazására - ezen sok múlhat, ezért is érdemes gyakorolnotok.

Szóbeli érettségi: mikor húzhattok póttételt a vizsgán?

Hamarosan elkezdődnek a szóbeli érettségik, de mikor kell a szóbeli vizsgán póttételt húzni? Ilyenkor mi alapján pontozzák a vizsgát? Fontos kérdésre válaszolunk.

További 6 pontot szerezhettek a "tájékozódás térben és időben" szempontra, valamint 4 pontot a feladat megértésére - itt viszont fontos, hogy ha ez nulla, akkor minden más is nulla, vagyis értékelhetetlen lesz a felelet. Ezért nagyon fontos, hogy a feladathoz kapcsolódó kérdést vagy kérdéseket tényleg megválaszoljátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.