Hány pontot szerezhettek a középszintű érettségi szóbeli vizsgáján történelemből? Mutatjuk a pontozási szempontokat.
Összesen 50 pontot szerezhettek a szóbelin történelemből, mutatjuk, milyen szempontok alapján történik a pontozás.
A legtöbb pontot az eseményeket alakító tényezők feltárására, a kritikai és problémaközpontú gondolkodásra kaphatjátok, összesen 18 pontot. 12 pont járhat az ismeretszerzésre, források használatára, 10 pont a kommunikációra, a szaknyelv alkalmazására - ezen sok múlhat, ezért is érdemes gyakorolnotok.
Szóbeli érettségi: mikor húzhattok póttételt a vizsgán?
Hamarosan elkezdődnek a szóbeli érettségik, de mikor kell a szóbeli vizsgán póttételt húzni? Ilyenkor mi alapján pontozzák a vizsgát? Fontos kérdésre válaszolunk.
További 6 pontot szerezhettek a "tájékozódás térben és időben" szempontra, valamint 4 pontot a feladat megértésére - itt viszont fontos, hogy ha ez nulla, akkor minden más is nulla, vagyis értékelhetetlen lesz a felelet. Ezért nagyon fontos, hogy a feladathoz kapcsolódó kérdést vagy kérdéseket tényleg megválaszoljátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
