Még mindig tart a lengyelországi pedagógussztrájk, de az általános iskolai vizsgákat megtartották

Hétfőn megkezdődött a lengyel pedagógussztrájk második hete.

  • Eduline

A lengyel pedagógus-szakszervezetet (ZNP) vezető Slawomir Broniarz a Twitteren bejelentette, hogy a közelgő általános és középiskolai záróvizsgák, illetve az érettségi ellenére megindítják a sztrájkot. Ezt be is tartották, hiszen az általános iskolai záróvizsgákat hétfőn meg is tartották, közel 13 000 iskolában mintegy 377 000 diák számára. Az egy hónap múlva tartandó érettségi sorsa továbbra is bizonytalan - írja a Washington Post.

A korábbi hírek szerint a sztrájkoló szakszervezetek, a ZNP és a Forum ZZ szerint az oktatási intézmények csaknem 80 százaléka és 500 ezer pedagógus döntött úgy, hogy csatlakozik kezdeményezésükhöz. A megmozdulás résztvevői azt szeretnék elérni, hogy ezer zlotyval (75 ezer forinttal) megemeljék a pedagógusok fizetését, valamint biztosítsanak több karrierlehetőséget számukra, és változtassák meg a rájuk vonatkozó teljesítményértékelési kritériumokat.

A ZNP rámutatott, hogy egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3500 zloty (alig több mint 262 ezer forint), ami a havi lengyel átlagfizetés mintegy 70 százaléka. Egy kezdő ezzel szemben mindössze az átlagbér felét kapja.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.