Ezek a legfontosabb határidők áprilisban: általános iskolai beiratkozás, felvételi, diákhitel

Az általános iskolát választó szülőknek, a felsőoktatásban tanulóknak, a középiskolába vagy egyetemre, főiskolára felvételizőknek is lesz dolguk áprilisban. Íme, a legfontosabb dátumok.

  • Eduline

Április 11-12.: általános iskolai beiratkozás

Az általános iskolák április 11-én és 12-én tartják a beiratkozást - bár az adatokat idén már meg lehet adni online, továbbra is kötelező személyesen megjelenni az iskolában.

Fontos információ szülőknek: idén is kötelező elmenni az általános iskolai beiratkozásra

Bár az általános iskolai beiratkozáshoz szükséges adatokat már online is be lehet küldeni, továbbra is kötelező személyesen megjelenni az oktatási intézményekben, ahol be kell mutatni a gyerekek lakcímkártyáját és a különböző igazolásokat.

Április 19-től: felvételi ügyintézés

Az egyetemre, főiskolára jelentkezők április 19-től kapnak online tájékoztatást a teendőkről, ellenőrizhetik a feltöltött dokumentumok feldolgozottsági státuszát, később láthatják vizsgaeredményeiket, felvételi pontjait, végül pedig a besorolási döntésről szóló határozatot. Mivel mindenről e-mailben kaptok majd információt, rendszeresen ellenőrizzétek az e-felvételi felületén megadott e-mail-címeteket. A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Április 30-ig: a középiskolai felvételi eredménye

Április 30-ig a középiskolák elküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak - a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezőkről csak akkor kapnak értesítést az általános iskolák, ha az adott diákot felvették.

Április 15.: diákhitel-igénylési határidő

Az áprilisi diákhitel-igénylési határidő április 15-e - ha eddig igényeltek hallgatói kölcsönt, május 15-én kapjátok meg az összeget.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu