Továbbra is megoldatlan az iskolai igazolások kérdése - nincs napirenden a szabályozás módosítása

Jelenleg nincs napirenden a szabályozás módosítása, hogy a szülők három nap helyett tizenöt nap hiányzást igazolhasson az iskolában.

  • Eduline

Támogatja-e a kormány, hogy a szülők három nap helyett tizenöt nap hiányzást igazolhasson az iskolában és az óvodában? 

Írásban tett fel kérdéseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának Lukács László György Jobbikos országgyűlési képviselő.

Miért ne igazolhatnának akár 15 nap hiányzást a szülők?

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az óvodák és iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi három napnál többet, akár tizenötöt is igazolhassanak a szülők. Jó megoldás lenne, ha ezt bevezetnék az iskolák? Erről kérdeztük az Eduline olvasóit.

"A jelenlegi szabályozás szerint az iskolák házirendjében kell meghatározni a tanuló távolmaradása, mulasztása, késése igazolásnak rendjét" - írja Rétvári Bence államtitkár, válaszában.

A köznevelési törvény szerint a beteg gyerek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát, óvodát - teszi hozzá az államtitkár. Azt, hogy a gyerek ismét egészséges és újból részt vehet a foglakozásokon, orvosnak igazolni kell. Ezen szabályozás alapján a gyermekkel ismét fel kell keresni az orvosi rendelőt, hogy erről az orvos igazolást adhasson.

Jelenleg nincs napirenden a szabályozás módosítása - emeli ki Rétvári Bence.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

"A jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhatnának a szülők"

Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.