Továbbra is megoldatlan az iskolai igazolások kérdése - nincs napirenden a szabályozás módosítása

Jelenleg nincs napirenden a szabályozás módosítása, hogy a szülők három nap helyett tizenöt nap hiányzást igazolhasson az iskolában.

  • Eduline

Támogatja-e a kormány, hogy a szülők három nap helyett tizenöt nap hiányzást igazolhasson az iskolában és az óvodában? 

Írásban tett fel kérdéseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának Lukács László György Jobbikos országgyűlési képviselő.

Miért ne igazolhatnának akár 15 nap hiányzást a szülők?

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az óvodák és iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi három napnál többet, akár tizenötöt is igazolhassanak a szülők. Jó megoldás lenne, ha ezt bevezetnék az iskolák? Erről kérdeztük az Eduline olvasóit.

"A jelenlegi szabályozás szerint az iskolák házirendjében kell meghatározni a tanuló távolmaradása, mulasztása, késése igazolásnak rendjét" - írja Rétvári Bence államtitkár, válaszában.

A köznevelési törvény szerint a beteg gyerek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát, óvodát - teszi hozzá az államtitkár. Azt, hogy a gyerek ismét egészséges és újból részt vehet a foglakozásokon, orvosnak igazolni kell. Ezen szabályozás alapján a gyermekkel ismét fel kell keresni az orvosi rendelőt, hogy erről az orvos igazolást adhasson.

Jelenleg nincs napirenden a szabályozás módosítása - emeli ki Rétvári Bence.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

"A jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhatnának a szülők"

Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.