Komoly következményei vannak az iskolai bántalmazásnak: az áldozatok körében gyakrabban fordul elő szorongás, depresszió, alacsony önbecsülés, mentális és fizikai egészségügyi problémák, valamint a kortársaktól, osztálytársaktól való elkülönülés, izoláció. A bántalmazás sok esetben a tanulók iskolai teljesítményére is kedvezőtlen hatást gyakorol. Az osztályokban jelenlévő agresszió és bántalmazás feltárása és kezelése tehát mind a pszichológiai, mind a teljesítménybeli következmények miatt fontos feladat – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
Az MTA TK CSS – RECENS Kutatócsoport Versengés és negatív hálózatok című, a Lendület program keretében megvalósított kutatásában általános és középiskolai tanulók egymás közötti kapcsolatait térképezték fel – a diákok közötti pozitív kapcsolatok (pl. barátság, népszerűség) vizsgálatát kiegészítették a negatív kapcsolatok (pl. kirekesztés, bántalmazás) vizsgálatával is.
„A gyerekek és fiatalok iskolai közérzetét és tanulmányi eredményét jelentős mértékben befolyásolja társas környezetük. Miközben az osztálytársakkal kialakított jó kapcsolat, a támogató légkör kedvező hatást gyakorolhat a tanulók iskolai eredményeire, valamint szociális és pszichológiai fejlődésükre, a kirekesztő, ellenséges közösség ezzel ellentétes hatást érhet el” – olvasható a közleményben.
Az UNICEF 2018 augusztusi jelentése szerint a magyar gyerekek 51 százaléka élt már át iskolai erőszakot: bántalmazták vagy verekedett.
Hozzáteszik: az iskolai bántalmazás ugyanakkor nem elszigetelt jelenség, összefügg az osztályokban kialakult státuszhierarchiával és csoportdinamikával. „A bántalmazók célja gyakran az osztályon belüli népszerűségük növelése vagy fenntartása, és agresszív viselkedésük ennek elérésére szolgál. A bántalmazásban nem csupán az elkövetők és az áldozatok érintettek, hanem az osztály szinte minden tanulója. Egyes tanulók az elkövetőt segítik, támogatják cselekedetei végrehajtásában, vagy nézőként járulnak hozzá a bántalmazás fennmaradásához. Más tanulók az áldozatokat próbálják védeni, megint mások próbálnak távolságot tartani mind a bántalmazóktól, mind az áldozatoktól” – írják.
Kiemelik, hogy az agresszív viselkedésnek és megfélemlítésnek több formája ismert, a közvetett kapcsolati manipulációktól (például rosszindulatú pletykálkodás, kiközösítés) az internetes zaklatáson (cyberbullying) keresztül a nyílt fizikai vagy verbális erőszakig. A bántalmazás nyílt formái gyakran könnyen megfigyelhetőek a tanárok számára is, azonban a bántalmazás rejtettebb formái a kívülállók számára nehezebben észlelhetőek.
A kutatók az iskolai bántalmazást kapcsolatháló-elemzés segítségével vizsgálják, így azonosítani tudjuk e különböző résztvevői szerepeket. A tanulói közösségeket több éven át követik, így látják a bántalmazás időbeli alakulását és változásait. Vizsgálják, hogy milyen jellemzőkkel rendelkező tanulókból lesznek nagyobb valószínűséggel bántalmazók vagy áldozatok, hogyan függ össze a bántalmazás és áldozattá válás a közösségen belüli népszerűséggel és státusszal, és milyen hatása van az áldozattá válásnak a gyerekek iskolai közérzetére, önértékelésére, és tanulmányi eredményeire.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
