Fontos üzenetet küldött a politikusoknak, a felnőtteknek a 16 éves svéd diáklány

A politikusoknak és a felnőtteknek csatlakozniuk kell a diákok éghajlatvédelmi mozgalmához - mondta Greta Thunberg 16 éves svéd környezetvédő aktivista a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap hírportálján pénteken, a Fridays for Future elnevezésű mozgalom világméretű tüntetésének alkalmából közzétett írásában.

  • MTI

A péntekenkénti klímasztrájk résztvevőinek túlnyomó többsége nem rendelkezik választójoggal. "Képzeljétek el egy pillanatra, hogy ez milyen érzés. Látjuk, ahogyan mélyül a klímaválság, ismerjük a tényeket és mégsem vehetünk részt annak meghatározásában, kik hozzák meg a döntéseket a klímavédelemről. És tegyétek fel magatoknak a kérdést, hogy ti vajon nem sztrájkolnátok, ha azt gondolnátok, hogy a sztrájk segíthet a saját jövőtök biztosításában?" - olvasható a felnőttekhez és politikusokhoz intézett írásban.

"Nem azt akarjuk, hogy reményt adjatok nekünk, azt akarjuk, hogy csatlakozzatok hozzánk" - emelte ki Greta Thunberg a mozgalom több más szervezőjével együtt jegyzett írásában, rámutatva: aki ma 20 év alatti, még 2080-ban is élhet, méghozzá egy olyan világban, amelyben az évi átlagos középhőmérséklet 4 Celsius-fokkal magasabb lesz, mint most.

Az ilyen mértékű felmelegedésnek katasztrofális következményei lennének, "folyók lépnének ki a medrükből, a tengerek partvidékén súlyos károkat okozó viharok tombolnának, nem lennének korallzátonyok, a sarki jég olvadása miatt a tengerszint drámai mértékben emelkedne és elárasztana partvidéki régiókat, a Föld egyes részei lakhatatlanok lennének" - olvasható a cikkben.

Ezért olyan fontos, hogy mi történik most. A szükséges változásokhoz "mindenkinek el kell ismernie, hogy válságban vagyunk, és mindenkinek el kell köteleznie magát a radikális átalakulás mellett. Szilárd meggyőződésünk, hogy még meg lehet akadályozni a klímaváltozás legszörnyűbb hatásait, de ehhez most kell cselekedni" - írta Greta Thunberg.

Diákok százezrei lógtak el világszerte az iskolából, a klímaváltozás ellen tüntettek

Az Északi-sarkkörtől a dél-csendes-óceáni térségig, Londontól Sydneig diákok százezrei nem mentek iskolába pénteken, hogy részt vegyenek azokon a tüntetéseken, amelyeken a kormányokat vonták felelősségre azért, hogy nem tesznek eleget a globális felmelegedés megfékezésére.

Kiemelte, hogy nincsen köztes megoldás, vagy "kevésbé rossz választás, amikor a túlélés a tét", ezért tüntetnek március 15-én fiatalok világszerte, "és ezért kérjük, hogy idősebb emberek is jöjjenek ki velünk az utcára".

"Amikor ég a ház, nem tehetjük meg, hogy egyszerűen ráhagyjuk a gyerekekre a lángok oltását - a felnőtteknek vállalniuk kell a felelősséget azért, hogy egyáltalán kiütött a tűz, ezért most kivételesen mi kérjük a felnőtteket, hogy kövessék példánkat" - írta az aktivista, aláhúzva: "nem tudunk tovább várni".

A stockholmi diák 2018. augusztus 20-án kezdte sztrájksorozatát, azon a pénteki napon az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni cselekvésért. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, pénteken a tervek szerint 123 országban  kétezernél is több helyszínen tartanak tüntetést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.