Jóval kevesebb a sikeres ECDL-vizsga a munkához szükséges ismeretekből

Az alapokban remekül, az irodai programokban gyengébben teljesítenek a magyar ECDL-vizsgázók - ez derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) tavalyi vizsgaeredmények alapján készített beszámolójából.

  • MTI

Az MTI-nek szerdán megküldött, több 10 ezer 2018-as vizsgaeredmény alapján készített elemzés szerint a magyar vizsgázók a legnagyobb arányban (98 százalékuk) az ECDL online alapismeretek modulját teljesítették sikerrel. Ez az internet alapvető szolgáltatásainak használatához szükséges tudásanyagot tartalmazza, és népszerű az idősebb vizsgázók körében is. Szintén kiemelkedően magas, 96,4 százalékos volt a sikeres vizsgák aránya az IT-biztonság modulban, amely abban nyújt segítséget, hogy miként lehet biztonságosan használni az online szolgáltatásokat. A PC alapvető kezelésének elsajátítását célzó számítógépes alapismeretek modult ugyancsak magas, 95,3 százalékos arányban teljesítették sikerrel a vizsgázók.

A közleményben kitérnek arra, hogy a munkahelyeken szükséges számítástechnikai ismeretekből jóval alacsonyabb a sikeres vizsgák aránya már alapszinten is: táblázatkezelésből 83,7 százalék, adatbázis-kezelésből 86,9 százalék, szövegszerkesztésből 88,7 százalék teljesítette a követelményeket. A prezentációkészítés jobban megy a vizsgázóknak, ebből a modulból 93,8 százalékuk vizsgázott sikeresen. A komolyabb munkahelyi pozíciók betöltéséhez elvárt, haladó szintű ECDL Advanced prezentációkészítési modult sokkal kevesebben (59,5 százalék) tudták teljesíteni, de a szövegszerkesztés (61,4 százalék), az adatbáziskezelés (66,7 százalék) és a táblázatkezelés (66,7 százalék) terén is gyengébbek az eredmények. 

A közleményben kiemelik, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan az ECDL képzési anyagát és a vizsgák tartalmát is folyamatosan frissíteni kell. Az NJSZT munkatársai már diákok körében tesztelik az új, biztonságos közösségimédia-használati modult, és a jelentős érdeklődés nyomán már robotikai, és mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés előkészületei is folyamatban vannak.

A 2018-as jelentkezések alapján a magyar ECDL-vizsgázók 51 százaléka 18 évnél fiatalabb, 23 százalékuk a 27-45 éves korosztályból kerül ki. A 19-26 évesek a résztvevők 16 százalékát teszik ki, a 46 évesnél idősebb vizsgázók az ECDL-hez csatlakozók 10 százalékát jelentik, ezen belül a 61 évnél idősebbek részesedése egyelőre csupán 1 százalék.

Jönnek az applikációfejlesztők és az ipari 3D-tervezők: középiskolások szerezhetnek hiányszakmát

Elindul ország első középiskolai 3D-s képzése, amelyen applikációfejlesztők és ipari 3D-tervezők végeznek majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.