Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az alapokban remekül, az irodai programokban gyengébben teljesítenek a magyar ECDL-vizsgázók - ez derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) tavalyi vizsgaeredmények alapján készített beszámolójából.
Az MTI-nek szerdán megküldött, több 10 ezer 2018-as vizsgaeredmény alapján készített elemzés szerint a magyar vizsgázók a legnagyobb arányban (98 százalékuk) az ECDL online alapismeretek modulját teljesítették sikerrel. Ez az internet alapvető szolgáltatásainak használatához szükséges tudásanyagot tartalmazza, és népszerű az idősebb vizsgázók körében is. Szintén kiemelkedően magas, 96,4 százalékos volt a sikeres vizsgák aránya az IT-biztonság modulban, amely abban nyújt segítséget, hogy miként lehet biztonságosan használni az online szolgáltatásokat. A PC alapvető kezelésének elsajátítását célzó számítógépes alapismeretek modult ugyancsak magas, 95,3 százalékos arányban teljesítették sikerrel a vizsgázók.
A közleményben kitérnek arra, hogy a munkahelyeken szükséges számítástechnikai ismeretekből jóval alacsonyabb a sikeres vizsgák aránya már alapszinten is: táblázatkezelésből 83,7 százalék, adatbázis-kezelésből 86,9 százalék, szövegszerkesztésből 88,7 százalék teljesítette a követelményeket. A prezentációkészítés jobban megy a vizsgázóknak, ebből a modulból 93,8 százalékuk vizsgázott sikeresen. A komolyabb munkahelyi pozíciók betöltéséhez elvárt, haladó szintű ECDL Advanced prezentációkészítési modult sokkal kevesebben (59,5 százalék) tudták teljesíteni, de a szövegszerkesztés (61,4 százalék), az adatbáziskezelés (66,7 százalék) és a táblázatkezelés (66,7 százalék) terén is gyengébbek az eredmények.
A közleményben kiemelik, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan az ECDL képzési anyagát és a vizsgák tartalmát is folyamatosan frissíteni kell. Az NJSZT munkatársai már diákok körében tesztelik az új, biztonságos közösségimédia-használati modult, és a jelentős érdeklődés nyomán már robotikai, és mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés előkészületei is folyamatban vannak.
A 2018-as jelentkezések alapján a magyar ECDL-vizsgázók 51 százaléka 18 évnél fiatalabb, 23 százalékuk a 27-45 éves korosztályból kerül ki. A 19-26 évesek a résztvevők 16 százalékát teszik ki, a 46 évesnél idősebb vizsgázók az ECDL-hez csatlakozók 10 százalékát jelentik, ezen belül a 61 évnél idősebbek részesedése egyelőre csupán 1 százalék.
Jönnek az applikációfejlesztők és az ipari 3D-tervezők: középiskolások szerezhetnek hiányszakmát
Elindul ország első középiskolai 3D-s képzése, amelyen applikációfejlesztők és ipari 3D-tervezők végeznek majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).