Az alapokban remekül, az irodai programokban gyengébben teljesítenek a magyar ECDL-vizsgázók - ez derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) tavalyi vizsgaeredmények alapján készített beszámolójából.
Az MTI-nek szerdán megküldött, több 10 ezer 2018-as vizsgaeredmény alapján készített elemzés szerint a magyar vizsgázók a legnagyobb arányban (98 százalékuk) az ECDL online alapismeretek modulját teljesítették sikerrel. Ez az internet alapvető szolgáltatásainak használatához szükséges tudásanyagot tartalmazza, és népszerű az idősebb vizsgázók körében is. Szintén kiemelkedően magas, 96,4 százalékos volt a sikeres vizsgák aránya az IT-biztonság modulban, amely abban nyújt segítséget, hogy miként lehet biztonságosan használni az online szolgáltatásokat. A PC alapvető kezelésének elsajátítását célzó számítógépes alapismeretek modult ugyancsak magas, 95,3 százalékos arányban teljesítették sikerrel a vizsgázók.
A közleményben kitérnek arra, hogy a munkahelyeken szükséges számítástechnikai ismeretekből jóval alacsonyabb a sikeres vizsgák aránya már alapszinten is: táblázatkezelésből 83,7 százalék, adatbázis-kezelésből 86,9 százalék, szövegszerkesztésből 88,7 százalék teljesítette a követelményeket. A prezentációkészítés jobban megy a vizsgázóknak, ebből a modulból 93,8 százalékuk vizsgázott sikeresen. A komolyabb munkahelyi pozíciók betöltéséhez elvárt, haladó szintű ECDL Advanced prezentációkészítési modult sokkal kevesebben (59,5 százalék) tudták teljesíteni, de a szövegszerkesztés (61,4 százalék), az adatbáziskezelés (66,7 százalék) és a táblázatkezelés (66,7 százalék) terén is gyengébbek az eredmények.
A közleményben kiemelik, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan az ECDL képzési anyagát és a vizsgák tartalmát is folyamatosan frissíteni kell. Az NJSZT munkatársai már diákok körében tesztelik az új, biztonságos közösségimédia-használati modult, és a jelentős érdeklődés nyomán már robotikai, és mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés előkészületei is folyamatban vannak.
A 2018-as jelentkezések alapján a magyar ECDL-vizsgázók 51 százaléka 18 évnél fiatalabb, 23 százalékuk a 27-45 éves korosztályból kerül ki. A 19-26 évesek a résztvevők 16 százalékát teszik ki, a 46 évesnél idősebb vizsgázók az ECDL-hez csatlakozók 10 százalékát jelentik, ezen belül a 61 évnél idősebbek részesedése egyelőre csupán 1 százalék.
Jönnek az applikációfejlesztők és az ipari 3D-tervezők: középiskolások szerezhetnek hiányszakmát
Elindul ország első középiskolai 3D-s képzése, amelyen applikációfejlesztők és ipari 3D-tervezők végeznek majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
