Az alapokban remekül, az irodai programokban gyengébben teljesítenek a magyar ECDL-vizsgázók - ez derült ki a programot koordináló Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) tavalyi vizsgaeredmények alapján készített beszámolójából.
Az MTI-nek szerdán megküldött, több 10 ezer 2018-as vizsgaeredmény alapján készített elemzés szerint a magyar vizsgázók a legnagyobb arányban (98 százalékuk) az ECDL online alapismeretek modulját teljesítették sikerrel. Ez az internet alapvető szolgáltatásainak használatához szükséges tudásanyagot tartalmazza, és népszerű az idősebb vizsgázók körében is. Szintén kiemelkedően magas, 96,4 százalékos volt a sikeres vizsgák aránya az IT-biztonság modulban, amely abban nyújt segítséget, hogy miként lehet biztonságosan használni az online szolgáltatásokat. A PC alapvető kezelésének elsajátítását célzó számítógépes alapismeretek modult ugyancsak magas, 95,3 százalékos arányban teljesítették sikerrel a vizsgázók.
A közleményben kitérnek arra, hogy a munkahelyeken szükséges számítástechnikai ismeretekből jóval alacsonyabb a sikeres vizsgák aránya már alapszinten is: táblázatkezelésből 83,7 százalék, adatbázis-kezelésből 86,9 százalék, szövegszerkesztésből 88,7 százalék teljesítette a követelményeket. A prezentációkészítés jobban megy a vizsgázóknak, ebből a modulból 93,8 százalékuk vizsgázott sikeresen. A komolyabb munkahelyi pozíciók betöltéséhez elvárt, haladó szintű ECDL Advanced prezentációkészítési modult sokkal kevesebben (59,5 százalék) tudták teljesíteni, de a szövegszerkesztés (61,4 százalék), az adatbáziskezelés (66,7 százalék) és a táblázatkezelés (66,7 százalék) terén is gyengébbek az eredmények.
A közleményben kiemelik, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan az ECDL képzési anyagát és a vizsgák tartalmát is folyamatosan frissíteni kell. Az NJSZT munkatársai már diákok körében tesztelik az új, biztonságos közösségimédia-használati modult, és a jelentős érdeklődés nyomán már robotikai, és mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés előkészületei is folyamatban vannak.
A 2018-as jelentkezések alapján a magyar ECDL-vizsgázók 51 százaléka 18 évnél fiatalabb, 23 százalékuk a 27-45 éves korosztályból kerül ki. A 19-26 évesek a résztvevők 16 százalékát teszik ki, a 46 évesnél idősebb vizsgázók az ECDL-hez csatlakozók 10 százalékát jelentik, ezen belül a 61 évnél idősebbek részesedése egyelőre csupán 1 százalék.
Jönnek az applikációfejlesztők és az ipari 3D-tervezők: középiskolások szerezhetnek hiányszakmát
Elindul ország első középiskolai 3D-s képzése, amelyen applikációfejlesztők és ipari 3D-tervezők végeznek majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
