Jönnek az applikációfejlesztők és az ipari 3D-tervezők: középiskolások szerezhetnek hiányszakmát

Elindul ország első középiskolai 3D-s képzése, amelyen applikációfejlesztők és ipari 3D-tervezők végeznek majd.

  • Eduline

A kisebb gyerekek fogékonyak a 3D-tervezésre, a programozásra, és már ismerik a programokat - mondta az Inforádióban Dechertné Gelencsér Anna, a budapesti Diákszempont Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. Az iskola két tanulmányi területen hirdetett meg képzést: emelt szintű angol nyelvi tagozaton, valamint digitális művészeti tagozaton. Utóbbi azért különösen érdekes, mert a digitális tartalom - amivel kiegészül a vizuális, művészeti képzés - egy 3D-s képzés.

A képzés tantervét multinacionális cégekkel együttműködve alakították ki, a tervek szerint pedig hiányszakmákban képeznek majd szakembereket, mint például applikációfejlesztőket, ipari 3D-tervezőket.

Gamernek lenni nem ördögtől való dolog, miért gondolják azt mégis sokan?

Az online játékok használóinak nagy részét nem veszélyezteti a játékfüggőség - mondta az Eduline-nak Bányai Fanni pszichológus, az ELTE PhD-hallgatója, a téma kutatója, aki úgy véli, érdemes lenne "érzékenyítő programokat" szervezni a gyermekeiket a videójátékoktól féltő szülőknek, "meg kell érteniük, hogy ez is ugyanolyan tevékenység, mint bármilyen más hobbi".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.