Nyílt levelet küldött a tankerületi igazgatóknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a szakszervezet információi szerint a hatvan tankerületből ugyanis csak néggyel született megállapodás a március 14-i szolidaritási sztrájk körülményeiről.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ március 14-re hirdetett kétórás szolidaritási sztrájkot, ezzel támogatják a köztisztviselők és a szociális ágazat aznapra meghirdetett munkabeszüntetését.
Február 25-én 60 tankerületi és 44 szakképzési központnak javaslatot küldött a szakszervezet az elégséges szolgáltatásról, de a nyolcnapos határidőn belül alig érkezett válasz. Olyan egyszerű alapelveket fektettek volna le, hogy minden diák iskolai felügyeletét és étkeztetését meg kell oldani, a munkabeszüntetés nem zavarhatja a március 15-i megemlékezéseket, de nem csorbulhat a pedagógusok sztrájkhoz való joga sem. A 104 központ egységesen egy tárgyalási időpontot adott a PDSZ-nek, ám ezt az elnökön kívül egy fizetett alkalmazottal sem rendelkező szervezet nem tudta megoldani, levélben szeretett volna megegyezni.
Egy diák sem marad felügyelet nélkül a csütörtöki tanársztrájk idején
Csütörtök reggel 8 és 10 óra között szolidaritási sztrájkot tart a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a sztrájkról a szülőket is értesítik.
„Miképpen lehetséges az, hogy az elvileg önálló munkáltatók az egyeztetésre ugyanazt az időpontot jelölik meg az egész országban? Miért van az, hogy onnan is felkérést kaptunk a tárgyalásra, ahonnan előzőleg már pozitív válasz érkezett első ajánlatunkra? Miként lehetséges az, hogy csak ott születhettek aláírt megállapodások, ahová az elsők között sikerült eljutnunk? Mi a magyarázata annak, hogy azok a tankerületi igazgatók, akik írásban vagy szóban március 7-én ígéretet tettek az aláírásra, a következő napokban vagy nem voltak elérhetők, vagy ha létrejött a találkozó, ígéretük ellenére mégsem írták alá a megállapodásokat?” – sorolja kérdéseit a PDSZ a nyílt levélben.
Azt írják, a PDSZ-ben fel sem merült az a gondolat, hogy mindenhova személyesen kell majd eljutniuk. „Sokkal természetesebbnek tartottuk volna azt a magatartást, amelyet néhány munkáltatónál tapasztaltunk, mikor a február 25-én keltezett, 2016. évi figyelmeztető sztrájkra épülő ajánlatunkra néhány nap elteltével válaszoltak, hogy el tudják fogadni az abban foglaltakat. A megállapodások meghiúsulásának tehát abban látjuk a fő okát, hogy a munkáltatók nem adtak egyértelmű választ a PDSZ időben elküldött ajánlatára” – írják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
