Nyílt levelet küldött a tankerületi igazgatóknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a szakszervezet információi szerint a hatvan tankerületből ugyanis csak néggyel született megállapodás a március 14-i szolidaritási sztrájk körülményeiről.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ március 14-re hirdetett kétórás szolidaritási sztrájkot, ezzel támogatják a köztisztviselők és a szociális ágazat aznapra meghirdetett munkabeszüntetését.
Február 25-én 60 tankerületi és 44 szakképzési központnak javaslatot küldött a szakszervezet az elégséges szolgáltatásról, de a nyolcnapos határidőn belül alig érkezett válasz. Olyan egyszerű alapelveket fektettek volna le, hogy minden diák iskolai felügyeletét és étkeztetését meg kell oldani, a munkabeszüntetés nem zavarhatja a március 15-i megemlékezéseket, de nem csorbulhat a pedagógusok sztrájkhoz való joga sem. A 104 központ egységesen egy tárgyalási időpontot adott a PDSZ-nek, ám ezt az elnökön kívül egy fizetett alkalmazottal sem rendelkező szervezet nem tudta megoldani, levélben szeretett volna megegyezni.
Egy diák sem marad felügyelet nélkül a csütörtöki tanársztrájk idején
Csütörtök reggel 8 és 10 óra között szolidaritási sztrájkot tart a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a sztrájkról a szülőket is értesítik.
„Miképpen lehetséges az, hogy az elvileg önálló munkáltatók az egyeztetésre ugyanazt az időpontot jelölik meg az egész országban? Miért van az, hogy onnan is felkérést kaptunk a tárgyalásra, ahonnan előzőleg már pozitív válasz érkezett első ajánlatunkra? Miként lehetséges az, hogy csak ott születhettek aláírt megállapodások, ahová az elsők között sikerült eljutnunk? Mi a magyarázata annak, hogy azok a tankerületi igazgatók, akik írásban vagy szóban március 7-én ígéretet tettek az aláírásra, a következő napokban vagy nem voltak elérhetők, vagy ha létrejött a találkozó, ígéretük ellenére mégsem írták alá a megállapodásokat?” – sorolja kérdéseit a PDSZ a nyílt levélben.
Azt írják, a PDSZ-ben fel sem merült az a gondolat, hogy mindenhova személyesen kell majd eljutniuk. „Sokkal természetesebbnek tartottuk volna azt a magatartást, amelyet néhány munkáltatónál tapasztaltunk, mikor a február 25-én keltezett, 2016. évi figyelmeztető sztrájkra épülő ajánlatunkra néhány nap elteltével válaszoltak, hogy el tudják fogadni az abban foglaltakat. A megállapodások meghiúsulásának tehát abban látjuk a fő okát, hogy a munkáltatók nem adtak egyértelmű választ a PDSZ időben elküldött ajánlatára” – írják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
