Így érdemes felkészülni az érettségire: Jocó bácsi tanácsai

Jocó bácsi ajánl egy módszert az érettségire készülőknek, amiről úgy gondolja, ha megfogadják a diákok, nyugodtan fel tudnak készülni az érettségire.

  • Eduline

Balatoni József történelemtanár azt tanácsolja, kezdjétek el a tanulást az érettségire március 19-én, méghozzá azért pont ezen a napon, mert onnan számítva még 49 nap készülni - írja a wmn.hu-n Jocó bácsi.

Le kell ülni, és előtte való nap készíteni egy tervet, ami alapján a készülés zajlik majd: egy megszabott időbeosztást kell írni, hogy az érettségiig melyik nap mit fog átnézni a diák, és miből fog ismételni. Mivel ő maga készíti ezt a tervet, így alakíthatja a megtanulandó anyagokat, és ütemezheti magának, és ha valóban jó eredményt akar elérni, akkor pontosan be is tartja.

Jocó bácsi hozzáteszi, hogy emellett mindenképpen kellenek a pihenőnapok is, egyrészt azért, mert minden nap nem lehet tanulni, másrészt a pihenés folyamán sokkal jobban elmélyülnek az ismeretek. Szerinte a szóbeli tételeket is nagyon fontos kidolgozni, ugyanis egy máshonnan kapott, letöltött tételből sokkal nehezebb tanulni, mint abból, amit egyedül dolgozott fel, és nem mellesleg a folyamat közben félig már meg is lehet tanulni az adott anyagot - írja a történelemtanár.

Egy nap egy tárgy

Jocó bácsi szerint ügyelni kell a változatosságra, nem szabad tömbösíteni a tantárgyakat. Egyik nap matekot, a másik nap törit, a harmadik nap angolt - és így tovább - érdemes tanulni. "Így kisebb az esélye, hogy egy hisztiroham közepette szórjuk ki a tananyagot az ablakon, miközben szitkozódva gyűlöljük a tantárgyat, a tanárt és az egész világot."

Ezek a középiskolai jegyek számítanak az egyetemi felvételin: itt a tantárgylista

Milyen középiskolai eredmények számítanak a felsőoktatási felvételin? Mutatjuk a tantárgylistát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.