Jocó bácsi ajánl egy módszert az érettségire készülőknek, amiről úgy gondolja, ha megfogadják a diákok, nyugodtan fel tudnak készülni az érettségire.
Balatoni József történelemtanár azt tanácsolja, kezdjétek el a tanulást az érettségire március 19-én, méghozzá azért pont ezen a napon, mert onnan számítva még 49 nap készülni - írja a wmn.hu-n Jocó bácsi.
Le kell ülni, és előtte való nap készíteni egy tervet, ami alapján a készülés zajlik majd: egy megszabott időbeosztást kell írni, hogy az érettségiig melyik nap mit fog átnézni a diák, és miből fog ismételni. Mivel ő maga készíti ezt a tervet, így alakíthatja a megtanulandó anyagokat, és ütemezheti magának, és ha valóban jó eredményt akar elérni, akkor pontosan be is tartja.
Jocó bácsi hozzáteszi, hogy emellett mindenképpen kellenek a pihenőnapok is, egyrészt azért, mert minden nap nem lehet tanulni, másrészt a pihenés folyamán sokkal jobban elmélyülnek az ismeretek. Szerinte a szóbeli tételeket is nagyon fontos kidolgozni, ugyanis egy máshonnan kapott, letöltött tételből sokkal nehezebb tanulni, mint abból, amit egyedül dolgozott fel, és nem mellesleg a folyamat közben félig már meg is lehet tanulni az adott anyagot - írja a történelemtanár.
Egy nap egy tárgy
Jocó bácsi szerint ügyelni kell a változatosságra, nem szabad tömbösíteni a tantárgyakat. Egyik nap matekot, a másik nap törit, a harmadik nap angolt - és így tovább - érdemes tanulni. "Így kisebb az esélye, hogy egy hisztiroham közepette szórjuk ki a tananyagot az ablakon, miközben szitkozódva gyűlöljük a tantárgyat, a tanárt és az egész világot."
Ezek a középiskolai jegyek számítanak az egyetemi felvételin: itt a tantárgylista
Milyen középiskolai eredmények számítanak a felsőoktatási felvételin? Mutatjuk a tantárgylistát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
