Mikor lesz a 2019-es tavaszi óraátállítás?

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, ez idén március 31-én lesz. Aznap kell hajnalban 2:00 óráról 3:00 órára előreállítani az órát. Érdekességek az óraátállításról.

  • Eduline

A nyári időszámítás ötlete valamikor 1784 körül született, Benjamin Franklin már akkor felvetette, hogy nyáron a korábbi felkeléssel lehetne spórolni a világításhoz használt gyertyákkal. Utána mégis majdnem másfél évszázadot kellett várni arra, hogy valóban bevezessék a nyári időszámítást.

Az Egyesült Államokban 1945 és 1966 között hatalmas zűrzavart okozott az óraátállítás, ugyanis az egyes államok eldönthették, hogy szeretnék-e alkalmazni a nyári időszámítást vagy sem, és ha igen, akkor milyen dátumtól kezdve. Emiatt a vonatok és buszok más-más idő szerint közlekedtek. A káosz felszámolása érdekében 1966-ban foglalták törvénybe, hogy a nyári időszámítás április utolsó vasárnapjától és október utolsó vasárnapjáig tart.

Több országban is előfordult már, hogy időszakosan úgy döntöttek: nem alkalmaznak külön nyári időszámítást. Például Olaszországban is 2011-ben eltörölték az óraátállítást, majd 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt ismét változtattak. Törökország 2016 őszétől kezdve csak a nyári időszámítást alkalmazza, így nem kell többé átállítani az órákat.

Mikor lesz a 2019-es tavaszi szünet, a májusi érettségi és a kötelező felmérések?

Néhány hét múlva vége a 2018/2019-es tanév első félévének - sokan készültök már az érettségire, a tanároknak pedig a kötelező mérésekkel lesz feladatuk. Itt vannak a második félév legfontosabb dátumai.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.