A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, ez idén március 31-én lesz. Aznap kell hajnalban 2:00 óráról 3:00 órára előreállítani az órát. Érdekességek az óraátállításról.
A nyári időszámítás ötlete valamikor 1784 körül született, Benjamin Franklin már akkor felvetette, hogy nyáron a korábbi felkeléssel lehetne spórolni a világításhoz használt gyertyákkal. Utána mégis majdnem másfél évszázadot kellett várni arra, hogy valóban bevezessék a nyári időszámítást.
Az Egyesült Államokban 1945 és 1966 között hatalmas zűrzavart okozott az óraátállítás, ugyanis az egyes államok eldönthették, hogy szeretnék-e alkalmazni a nyári időszámítást vagy sem, és ha igen, akkor milyen dátumtól kezdve. Emiatt a vonatok és buszok más-más idő szerint közlekedtek. A káosz felszámolása érdekében 1966-ban foglalták törvénybe, hogy a nyári időszámítás április utolsó vasárnapjától és október utolsó vasárnapjáig tart.
Több országban is előfordult már, hogy időszakosan úgy döntöttek: nem alkalmaznak külön nyári időszámítást. Például Olaszországban is 2011-ben eltörölték az óraátállítást, majd 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt ismét változtattak. Törökország 2016 őszétől kezdve csak a nyári időszámítást alkalmazza, így nem kell többé átállítani az órákat.
Mikor lesz a 2019-es tavaszi szünet, a májusi érettségi és a kötelező felmérések?
Néhány hét múlva vége a 2018/2019-es tanév első félévének - sokan készültök már az érettségire, a tanároknak pedig a kötelező mérésekkel lesz feladatuk. Itt vannak a második félév legfontosabb dátumai.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
