Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.
Az Index kedden számolt be arról, hogy egy – a szakképzés átalakításáról szóló – kormányzati előterjesztés-tervezetben az áll: felvételi nélkül juthatnának be a tanulmányaiknak megfelelő egyetemi szakra azok, akik elvégeznék az ötéves technikusi képzést. Az ötödik évben letett szakmai vizsga eredményétől függne, ki tanulhat tovább a felsőoktatásban.
Radó Péter szerint ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kötelező közismereti tárgyakból letett érettségi eredményét figyelmen kívül hagynák, így tulajdonképpen az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne.
Az oktatáskutató az ATV-nek beszélt arról is, hogy a felsőoktatási műszaki képzéseken sokkal több férőhely van, mint ahányan eddig jelentkeztek, így az intézmények örülnének is, ha több jelentkező lenne. Szerinte a kormány ezzel versenyelőnybe hozza a szakképzésben tanulókat - míg a korábbi döntések miatt a diákok hátrányból indulnak a felvételin a gimnazistákhoz képest.
Radó Péter emlékeztetett arra: a szakképzés átalakítása óta a szakmai vizsgát az érettségivel egy időben teszik le a diákok, így csökkenteni kellett a közismereti tárgyak számát. Ebből következik, hogy a közismereti tárgyakból letett érettségi nem teljes értékű, mivel arra nem tudtak eléggé felkészülni, tette hozzá. Radó szerint plusz erőforrásokat kellene fordítani arra, hogy biztosítani tudják a tanulóknak, hogy a gimnáziumi érettségivel egyenlő feltételekkel indulhassanak a felsőoktatási felvételin.
Újabb terv: jönnek a technikumok, felvételi nélkül mehetnének egyetemre a végzősök
Az ötéves technikusi képzésre járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra - írja az Index a birtokába került kormányzati előterjesztés alapján.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
