„Szomorú szívvel tudatjuk minden érintettel, egykori és mostani diákokkal, tanárokkal, szülőkkel, térképet szeretőkkel, hogy 60 éves korában eltávozott körünkből a Cartographia Tankönykiadó Kft., leánykori nevén a Kartográfiai Vállalat középiskolai történelmi atlasza” – írja „nekrológjában” Hidas Gábor térképész, a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. társadalomtudományi szerkesztője.
„Az 1959-ben született, a fejlődést mindig követő kiadvány jó erőben, egészségben, a jövőt tekintve komoly tervekkel tele hagyott itt minket. Halálát külső behatás, erőszak okozta. Először rendeleti úton kitiltották az érettségiről, majd törvénybe foglalták, hogy származása miatt nem kerülhet többet fel a tankönyvjegyzékre, így az iskolák számára elérhetősége a jövőben minimálisra csökken” – fogalmaz a Történelemtanárok Egyletének oldalán megjelent írásában, kitérve arra: „érthetetlen ez a tankönyvjegyzéki numerus clausus, hiszen akik az atlasz betiltásán fáradoztak, szinte mind ebből tanultak középiskolai tanulmányaik idején, és ez a kiadvány segítette őket szakemberré válásuk során is”.
Hidas Gábor szerint elkeserítő, hogy az a kiadvány, „amelyik folyamatosan fejlődve túlélte az elmúlt évtizedek valamennyi változását, válságát, áldozatul esik egy olyan szűklátókörű oktatáspolitikának, amelyik verbálisan ugyan értékek megőrzéséről szól, de valójában szemétbe hajítja több évtized felhalmozott tudását, tapasztalatát, és semmibe veszi az iskolák elemi igényeit”.
Kitér arra, hogy a tankönyvkiadásról szóló 2012-es törvény kimondja, hogy atlaszból kettőnél több is szerepelhet a tankönyvjegyzéken. Ugyanakkor indirekt módon a törvény kizárja a magánkiadók jelentős részét a tankönyvkiadásból. „Miért? Tán a törvényalkotók aggódnak, hogy a tankönyvrendelés nem szándékuknak megfelelően alakul?” – teszi fel a kérdést.
Így cseleznék ki az állami szigort a szülők: ha összefognak, a magánkiadók könyveiből is válogathatnak
„Keressük meg a gyerekeink tanárait, kérdezzük meg őket, melyik könyvet használnák legszívesebben, fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk" - erre biztatja a szülőket a Szülői Hang Közösség.
A térképész szerint nevetséges a magánkiadók magas áraival indokolni a kizárást, a 27 százalékos ÁFA-t, ugyanis "a magyar állam kényszerítette", és a terjesztői árrés is magasabb a központosítás óta, az újgenerációs atlasz ára piaci körülmények között a nyomdaköltséget sem fedezné.
"A tankönyvkiadásban és korábban a forgalmazásban résztvevő cégek többsége kis- vagy középvállalat volt, közöttük számos néhány fős családi vállalkozással, amelyek a szakma szeretetén kívül egzisztenciájukat építették már kényszerűen megszűnt, vagy jelenleg haldokló cégükre. Bár idén 65 éves kiadónk nem családi vállalkozás, az elmúlt 15 év kormányzati politikája következtében 130 főről egy családi vállalkozás méretére zsugorodott, és egy raktárszerű, 75 nm-es irodából küzd a megmaradásért” – teszi hozzá.
A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.
Hiába írták alá több mint 5700-an a diákok petícióját, jön a szigorítás
Már több mint 5700-an írták alá azt a petíciót, amelyet a nyár elején indítottak végzős középiskolások: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a kronológiát tartalmazó atlaszokat. Pedig az Oktatási Hivatal már közölte: mindössze háromféle, kronológia nélküli atlasz közül választhatnak majd.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
