„Szomorú szívvel tudatjuk minden érintettel, egykori és mostani diákokkal, tanárokkal, szülőkkel, térképet szeretőkkel, hogy 60 éves korában eltávozott körünkből a Cartographia Tankönykiadó Kft., leánykori nevén a Kartográfiai Vállalat középiskolai történelmi atlasza” – írja „nekrológjában” Hidas Gábor térképész, a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. társadalomtudományi szerkesztője.
„Az 1959-ben született, a fejlődést mindig követő kiadvány jó erőben, egészségben, a jövőt tekintve komoly tervekkel tele hagyott itt minket. Halálát külső behatás, erőszak okozta. Először rendeleti úton kitiltották az érettségiről, majd törvénybe foglalták, hogy származása miatt nem kerülhet többet fel a tankönyvjegyzékre, így az iskolák számára elérhetősége a jövőben minimálisra csökken” – fogalmaz a Történelemtanárok Egyletének oldalán megjelent írásában, kitérve arra: „érthetetlen ez a tankönyvjegyzéki numerus clausus, hiszen akik az atlasz betiltásán fáradoztak, szinte mind ebből tanultak középiskolai tanulmányaik idején, és ez a kiadvány segítette őket szakemberré válásuk során is”.
Hidas Gábor szerint elkeserítő, hogy az a kiadvány, „amelyik folyamatosan fejlődve túlélte az elmúlt évtizedek valamennyi változását, válságát, áldozatul esik egy olyan szűklátókörű oktatáspolitikának, amelyik verbálisan ugyan értékek megőrzéséről szól, de valójában szemétbe hajítja több évtized felhalmozott tudását, tapasztalatát, és semmibe veszi az iskolák elemi igényeit”.
Kitér arra, hogy a tankönyvkiadásról szóló 2012-es törvény kimondja, hogy atlaszból kettőnél több is szerepelhet a tankönyvjegyzéken. Ugyanakkor indirekt módon a törvény kizárja a magánkiadók jelentős részét a tankönyvkiadásból. „Miért? Tán a törvényalkotók aggódnak, hogy a tankönyvrendelés nem szándékuknak megfelelően alakul?” – teszi fel a kérdést.
Így cseleznék ki az állami szigort a szülők: ha összefognak, a magánkiadók könyveiből is válogathatnak
„Keressük meg a gyerekeink tanárait, kérdezzük meg őket, melyik könyvet használnák legszívesebben, fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk" - erre biztatja a szülőket a Szülői Hang Közösség.
A térképész szerint nevetséges a magánkiadók magas áraival indokolni a kizárást, a 27 százalékos ÁFA-t, ugyanis "a magyar állam kényszerítette", és a terjesztői árrés is magasabb a központosítás óta, az újgenerációs atlasz ára piaci körülmények között a nyomdaköltséget sem fedezné.
"A tankönyvkiadásban és korábban a forgalmazásban résztvevő cégek többsége kis- vagy középvállalat volt, közöttük számos néhány fős családi vállalkozással, amelyek a szakma szeretetén kívül egzisztenciájukat építették már kényszerűen megszűnt, vagy jelenleg haldokló cégükre. Bár idén 65 éves kiadónk nem családi vállalkozás, az elmúlt 15 év kormányzati politikája következtében 130 főről egy családi vállalkozás méretére zsugorodott, és egy raktárszerű, 75 nm-es irodából küzd a megmaradásért” – teszi hozzá.
A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.
Hiába írták alá több mint 5700-an a diákok petícióját, jön a szigorítás
Már több mint 5700-an írták alá azt a petíciót, amelyet a nyár elején indítottak végzős középiskolások: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a kronológiát tartalmazó atlaszokat. Pedig az Oktatási Hivatal már közölte: mindössze háromféle, kronológia nélküli atlasz közül választhatnak majd.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
