Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„Szomorú szívvel tudatjuk minden érintettel, egykori és mostani diákokkal, tanárokkal, szülőkkel, térképet szeretőkkel, hogy 60 éves korában eltávozott körünkből a Cartographia Tankönykiadó Kft., leánykori nevén a Kartográfiai Vállalat középiskolai történelmi atlasza” – írja „nekrológjában” Hidas Gábor térképész, a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. társadalomtudományi szerkesztője.
„Az 1959-ben született, a fejlődést mindig követő kiadvány jó erőben, egészségben, a jövőt tekintve komoly tervekkel tele hagyott itt minket. Halálát külső behatás, erőszak okozta. Először rendeleti úton kitiltották az érettségiről, majd törvénybe foglalták, hogy származása miatt nem kerülhet többet fel a tankönyvjegyzékre, így az iskolák számára elérhetősége a jövőben minimálisra csökken” – fogalmaz a Történelemtanárok Egyletének oldalán megjelent írásában, kitérve arra: „érthetetlen ez a tankönyvjegyzéki numerus clausus, hiszen akik az atlasz betiltásán fáradoztak, szinte mind ebből tanultak középiskolai tanulmányaik idején, és ez a kiadvány segítette őket szakemberré válásuk során is”.
Hidas Gábor szerint elkeserítő, hogy az a kiadvány, „amelyik folyamatosan fejlődve túlélte az elmúlt évtizedek valamennyi változását, válságát, áldozatul esik egy olyan szűklátókörű oktatáspolitikának, amelyik verbálisan ugyan értékek megőrzéséről szól, de valójában szemétbe hajítja több évtized felhalmozott tudását, tapasztalatát, és semmibe veszi az iskolák elemi igényeit”.
Kitér arra, hogy a tankönyvkiadásról szóló 2012-es törvény kimondja, hogy atlaszból kettőnél több is szerepelhet a tankönyvjegyzéken. Ugyanakkor indirekt módon a törvény kizárja a magánkiadók jelentős részét a tankönyvkiadásból. „Miért? Tán a törvényalkotók aggódnak, hogy a tankönyvrendelés nem szándékuknak megfelelően alakul?” – teszi fel a kérdést.
Így cseleznék ki az állami szigort a szülők: ha összefognak, a magánkiadók könyveiből is válogathatnak
„Keressük meg a gyerekeink tanárait, kérdezzük meg őket, melyik könyvet használnák legszívesebben, fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk" - erre biztatja a szülőket a Szülői Hang Közösség.
A térképész szerint nevetséges a magánkiadók magas áraival indokolni a kizárást, a 27 százalékos ÁFA-t, ugyanis "a magyar állam kényszerítette", és a terjesztői árrés is magasabb a központosítás óta, az újgenerációs atlasz ára piaci körülmények között a nyomdaköltséget sem fedezné.
"A tankönyvkiadásban és korábban a forgalmazásban résztvevő cégek többsége kis- vagy középvállalat volt, közöttük számos néhány fős családi vállalkozással, amelyek a szakma szeretetén kívül egzisztenciájukat építették már kényszerűen megszűnt, vagy jelenleg haldokló cégükre. Bár idén 65 éves kiadónk nem családi vállalkozás, az elmúlt 15 év kormányzati politikája következtében 130 főről egy családi vállalkozás méretére zsugorodott, és egy raktárszerű, 75 nm-es irodából küzd a megmaradásért” – teszi hozzá.
A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.
Hiába írták alá több mint 5700-an a diákok petícióját, jön a szigorítás
Már több mint 5700-an írták alá azt a petíciót, amelyet a nyár elején indítottak végzős középiskolások: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a kronológiát tartalmazó atlaszokat. Pedig az Oktatási Hivatal már közölte: mindössze háromféle, kronológia nélküli atlasz közül választhatnak majd.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).