"Életközeli" matekórák - ilyen lesz az új Nemzeti alaptanterv?

A számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása - egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint készülnek majd a kerettantervek - írta a Népszava szombaton.

  • Eduline/MTI

 A lap a NAT-ot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán megjelent bejegyzést idézi, amely szerint az oktatás alapja a megértés lesz a mechanikus tanulással szemben.

Az általános iskola alsó tagozatában (1-4. évfolyam) a „cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az elsőszámú alapelv: „rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy éppen felépítve szerezhetnek képet a diákok minden fontos matematikai fogalomról”. A definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerülnek a tananyagból vagy más évfolyamokra kerülnek át.

A felső tagozaton (5-8. évfolyam) ugyancsak „az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett”. A Nat-fejlesztők szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a „túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből”. Kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése. - írta a lap. 

A NAT-fejlesztők tervei szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a "túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimumkövetelményekből". Így a Népszava ismertetése szerint kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése

Új miniszteri biztost neveztek ki: ő irányítja a "Nemzeti alaptanterv megújítását"

A Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét - írja a Népszava.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.