Volt meglepő feladat a középiskolai felvételin? Írjátok meg!

Több mint 55 ezer nyolcadikos, 9600 hatodikos és 6000 negyedikes írta meg ma délelőtt a központi középiskolai felvételit. A feladatokat kétszer 45 perc alatt kellett megoldani – meséljétek el nekünk, milyennek találtátok a tesztet, voltak-e olyan feladattípusok, amilyenekre nem számítottatok.

  • Eduline

Idén is kikérjük általános iskolai és gimnáziumi tanárok véleményét az írásbeliről, ám elsőként arra vagyunk kíváncsiak, ti hogyan értékelitek az idei központi felvételi vizsgát.

Nehéz volt, könnyű volt? Voltak benne meglepő feladatok? Elegendő volt a 45 perc a kitöltésre, vagy kellett volna még negyedóra ahhoz, hogy jól sikerüljön a felvételi? Diákok, szülők beszámolóját is várjuk az [email protected], itt kommentben vagy Facebook-oldalunkon.

A nyolcadikosok felvételi feladatsorát és megoldásait itt találjátok, a hatosztályos gimnáziumok felvételi megoldásait itt, a nyolcosztályos gimnáziumokét pedig itt találjátok.

A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Középiskolai felvételi: "a legnagyobb teljesítménygyilkos a stressz"

Szombat délelőtt írják meg a központi középiskolai felvételit a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diákok. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szerint a szülők megkönnyíthetik a gyerekek dolgát.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.