Reggel kilenckor kezdődhet az iskola: ezért lenne jó a későbbi becsengetés?

Itthon is egyre több szó esik a kilenc órai iskolakezdésről. Több országban is elfogadták már a később induló tanítást, de vajon milyen előnyei és hátrányai vannak az egy-két órás csúszásnak?

  • Eduline

Párizsban a 15-18 éves tanulóknak 9-kor is kezdődhet az iskola, az oktatási miniszter egy frissen kiadott engedélye alapján. Illetve Nagy-Britanniában is felmerült, hogy érdemes lenne későbbre tolni a középiskolákban a tanítás kezdetét, sőt, akár felső tagozaton is. Sok gyerek szenved a kimerültségtől, és még az elhízásnak is köze lehet a kialvatlansághoz - írja a Guardian. 

De vajon kiknek lenne jó a kilenc órai iskolakezdés és milyen előnyei vannak, ha később szólal meg a becsengetés?

Kimerültség?

Ez az egyik legfontosabb oka a későbbi iskolakezdésnek. Mivel a diákok többsége nem lesz álmos este háromnegyed tizenegy előtt, így képtelenség a szervezetnek ilyen korban még szükséges 8-10 órás pihenést kivitelezni. Ennek oka pedig, hogy a fejlett országok többségében még mindig a reggel nyolcas iskolakezdés elterjedt. A Minnesotai Egyetemen azt is kimutatták, hogy a napi kilenc óránál kevesebbet alvó diákok körében magasabb a depresszióra való hajlam.

Ez azért is nagyon fontos, mert jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől.

"Állítsák vissza a pedagógusok óraszámát legfeljebb 22 tanórára" - egyre többen írják alá a PDSZ követeléseit

Közeledik a tízezerhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) négypontos követeléseit aláírók száma.

Már az iskolába eljutni is komoly kihívás

Alaphelyzetben a városok többsége a reggeli órákban komoly forgalmi dugókkal küzd, hiszen nem csak a diákok többsége, hanem a munkába járók is közel azonos időben indulnak, hogy időben elkezdhessék a napot. Az iskolák környéke pedig kifejezetten forgalmas reggel és délután is, hiszen a vidéki diákok egy részét kocsival viszik iskolába, illetve sokakat hazafelé is felvesznek a szüleik.

Erre több megoldás is érkezett már, az egyik ilyen, hogy csúsztatott iskolakezdést lehetne bevezetni – forgó rendszerben fél nyolcas, nyolcas és fél kilences becsöngetéssel –, így nem egyszerre próbálna több száz autós eljutni az iskolákhoz.

Fontos az iskolai eredmény

Egy korábbi kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult a később kezdődő tanítás bevezetésével. "A tanítás kezdetének komoly hatása van arra, hogyan tanulnak a diákok és milyen eredményeket érnek el. A serdülőknek megvan a maguk életritmusa. A kérdés: milyen időbeosztás szerint működik az iskolájuk?" - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Horacio de la Iglesia, a Washingtoni Egyetem biológiaprofesszora.

Persze nem minden arany, ami fénylik

A későbbi iskolakezdéssel kapcsolatban persze nem csak a pozitívumokat lehet sorolni. Nemrég itthon is a közbeszéd része lett az esetleges kilenc órai iskolakezdés, azonban az iskolák mégsem vezették be eddig, alighanem a szülők munkarendje miatt.

A realitás még mindig az, hogy sok iskolában nem is reggel nyolckor kezdődik az oktatás, hanem inkább hétkor, több intézményben például nulladik órában tudják le a kötelező napi tesit. Ehhez már legkésőbb hat órakor fel kell kelni, aki ingázik, annak még korábban szól az ébresztő.

Arról nem is beszélve, hogy vajon mikor érnének haza a diákok, ha kilencre mennének iskolába és 7-8 órát mindenképp a tanulással, ezek után pedig pár órát az utazással vagy magánórákkal, sporttal töltenének.

Vannak, akik belevágtak

Nem Franciaország az egyetlen, ahol később kezdődik az iskola. Az Egyesült Államok legjobbnak tartott középsikolájában például 9:15-kor kezdődik az első óra.

"A tanári diploma értéke: 5320 forint" - ez a számítás terjed a Facebookon

„Garantált bérminimum (középfokú végzettséggel végezhető munka): nettó 129 675 forint. Tanári kezdő fizetés 6 év egyetem után: nettó 134 995 forint. A diploma értéke: 5320 forint" - ez a számítás egyre több oktatási témájú Facebook-oldalon és tanári Facebook-csoportban tűnt fel az elmúlt napokban.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.