Nagyon káros hatással lehet a diákokra a nyolc órai iskolakezdés

Itthon is egyre több szó esik a kilenc órai iskolakezdésről.

  • Eduline
Shutterstock

A Világgazdasági Fórum egy videót készített arról, milyen hatásai vannak, ha egy diák nem tudja kialudni magát hétközben.

Mivel a diákok többsége nem lesz álmos este háromnegyed tizenegy előtt, így képtelenség a szervezetnek ilyen korban még szükséges 8-10 órás pihenést kivitelezni. Ennek oka pedig, hogy a fejlett országok többségében még mindig a reggel nyolcas iskolakezdés elterjedt.

Azt is kimutatták Minnesotai Egyetemen, hogy a napi kilenc óránál kevesebbet alvó diákok körében magasabb a depresszióra való hajlam.

Nemrég itthon is a közbeszéd része lett az esetleges kilenc órai iskolakezdés, amit az új Nemzeti Alaptanterv is tartalmazhat majd. Arra azonban sok esély nincs, hogy valójában kilenckor kezdődjön az iskola, mivel ezt már most is megtehetnék az iskolák saját hatáskörben, mégsem teszik meg a legtöbb helyen, alighanem a szülők munkarendje miatt.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.