Az óvodákban az egy százalékot sem éri el a férfi pedagógusok aránya, míg az általános iskolákban dolgozó 78 ezer tanító és tanár közül mindössze minden hetedik férfi. A gimnáziumokban már jobb a nemi arány, ott a pedagógusok harminc százaléka férfi. De vajon miért baj, hogy a tanári szakma elnőiesedett?
Százhúsz férfi és 31 342 nő – ilyen a nemek aránya a magyarországi óvodákban, vagyis a férfi pedagógusok aránya az egy százalékot sem éri el. A legfrissebb közoktatási statisztikai kiadványt kedden hozta nyilvánosságra az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a kormányzati oldalon, ez a 2016/2017-es tanévről tartalmaz részletes adatokat.
A kiadványból kiderül: az általános iskolákban 77 600 pedagógus tanít, 67 ezer nő és tízezer férfi. A gimnáziumokban és a szakképzésben jobb a helyzet: a gimnáziumi tanárok harmada férfi, de a szakgimnáziumokban sem éri el a 40 százalékot az arányuk. Egyedül a szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – kiegyensúlyozott a nemek aránya, nagyjából 50-50 százalékban dolgoznak férfiak és nők.
Elnőiesedett a szakma: és ez miért baj?
„Ez az összes modern országban aktuális probléma. A lányok és fiúk egészséges fejlődéséhez mindkét nem hatásaira egyenlő arányban van szükség. Ha a gyermekeink - fiúk és lányok egyaránt - nem látnak gyermekkorukban férfi vagy női szerepmintákat, abból egyértelműen hátrányuk származik a nemek megértése, a kapcsolatépítés vagy konfliktusmegoldás területén. Azt látjuk, hogy a fiúk csökkenő iskolai teljesítménnyel reagálnak az elnőiesedett oktatásra. A Berlini Egyetem kutatása szerint a német iskolákban a férfi tanárok számának növekedésével nőtt a fiúk tanulmányi eredményessége is” – mondta korábban az Eduline-nak Léder László pszichológus.
Az Apa Akadémia alapítója úgy látja, a férfi tanárok hiánya elsősorban a fiúk viselkedésére van direkt hatással, de a lányok számára is hátrányt jelent, különösen apahiány esetén vagy például a pubertáskor idején. „Azt látjuk, ahol férfi tanárok is vannak, a fiúk könnyebben bevonhatók a tanórákon kívüli aktivitásba, könnyebben vesznek részt különböző társas programokban, illetve jobbak az iskolai eredményeik” - magyarázta.
Hozzátette azt is, a férfi és a női tanárok együttes jelenléte segítséget jelent a diákoknak a nemek kapcsolatának megértéséhez is, hiszen „nevelőink és tanáraink mindig személyiségükön keresztül nevelnek és oktatnak, sőt a "tanár személye", személyes viselkedése, értékítélete a "rejtett tanmenet" alapját képezi”.
Eltűntek a férfiak az iskolákból: de miért baj, hogy elnőiesedett az oktatás?
"A férfi tanárok hiánya elsősorban a fiúk viselkedésére van direkt hatással, de a lányok számára is hátrányt jelent, különösen apahiány esetén vagy például a pubertáskor idején" - mondta az Eduline-nak Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója, aki szerint "vissza kell csempészni" az iskolákba a férfiakat.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
