Ilyen megjegyzésekkel bombázzák az alternatív iskolát választó szülőket?

Ismét egyre több szülői és tanári Facebook-csoportban terjed egy tavaly márciusi cikk, amelyet egy édesanya írt arról, milyen visszajelzéseket kapott ismerősöktől, amikor kiderült, hogy gyerekeinek alternatív iskolát keres.

  • Eduline

„Az alternatív mint kifejezés ezen a piactéren szinte kizárólag kétféle jelentéssel bír, az egyik oldalon mentsvár és tuti hívószó, a másik oldalon az ördög maga. Bármikor szóba jött az iskolaválasztás kérdése, a top 10 vádpontból biztos, hogy megkaptam legalább kettőt-hármat, hogy miképp fogom tönkretenni a gyermekem jövőjét, ha bedőlök az alternatív iskolák bármelyikének” – olvasható a Szülő 2.0 oldalon megjelent cikkben.

A szerző többek között olyan ellenérveket hallott, mint „a tanító néni a lényeg, nem az iskola”, az alternatív iskola „nem készít fel az életre”, a diák „burokban nő fel, a valóság nem ilyen”, „nincs átjárás a normál iskolákba”, nem tanul majd tiszteletet és fegyelmet, az iskola nem készíti majd fel a felvételire, „egész nap csak babzsákot dobálnak és játszanak”.

A cikket teljes terjedelmében itt olvashatjátok el.

Hogyan lehet kiválasztani a legjobb középiskolát? Ezt tanácsolják a szakemberek

Milyen szempontok alapján döntenek a családok, amikor középiskolát választanak? És vajon a szülő vagy a gyerek szava a döntő, ha a továbbtanulásról van szó?

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.