Ilyen megjegyzésekkel bombázzák az alternatív iskolát választó szülőket?

Ismét egyre több szülői és tanári Facebook-csoportban terjed egy tavaly márciusi cikk, amelyet egy édesanya írt arról, milyen visszajelzéseket kapott ismerősöktől, amikor kiderült, hogy gyerekeinek alternatív iskolát keres.

  • Eduline

„Az alternatív mint kifejezés ezen a piactéren szinte kizárólag kétféle jelentéssel bír, az egyik oldalon mentsvár és tuti hívószó, a másik oldalon az ördög maga. Bármikor szóba jött az iskolaválasztás kérdése, a top 10 vádpontból biztos, hogy megkaptam legalább kettőt-hármat, hogy miképp fogom tönkretenni a gyermekem jövőjét, ha bedőlök az alternatív iskolák bármelyikének” – olvasható a Szülő 2.0 oldalon megjelent cikkben.

A szerző többek között olyan ellenérveket hallott, mint „a tanító néni a lényeg, nem az iskola”, az alternatív iskola „nem készít fel az életre”, a diák „burokban nő fel, a valóság nem ilyen”, „nincs átjárás a normál iskolákba”, nem tanul majd tiszteletet és fegyelmet, az iskola nem készíti majd fel a felvételire, „egész nap csak babzsákot dobálnak és játszanak”.

A cikket teljes terjedelmében itt olvashatjátok el.

Hogyan lehet kiválasztani a legjobb középiskolát? Ezt tanácsolják a szakemberek

Milyen szempontok alapján döntenek a családok, amikor középiskolát választanak? És vajon a szülő vagy a gyerek szava a döntő, ha a továbbtanulásról van szó?

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.