„Szerintetek melyik középiskolát válasszam?”, „Tudtok nekem olyan középiskolát mondani, ami nem nehéz?”, „Már nyolcadikos vagyok, és egyre szorul a hurok, ahogy közeledik a december, mit ajánlotok, hol tanuljak tovább?” – több tucat ezekhez hasonló, tanácstalan diákoktól és szülőktől származó kérdést lehet találni a fórumokon és a kérdés-válasz oldalakon. Valóban nincs könnyű dolga annak a több mint nyolcvanezer nyolcadikos diáknak, aki középiskola-választás előtt áll. Az országban több száz gimnázium, szakgimnázium és szakközépiskola közül lehet válogatni: az állam mellett egyházak, alapítványok és magáncégek is működtetnek oktatási intézményeket, a diákok és a szülők hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, hároméves, érettségit nem adó szakközépiskolák, négy évfolyamos gimnáziumok és szakgimnáziumok, nyelvi előkészítős és két tannyelvű iskolák, alternatív módszereket alkalmazó intézmények, sőt tanulócsoportok közül is válogathatnak. „Egyszerűen túl nagy volt a választék” – mondta a HVG-nek egy édesapa, akinek a fia tavaly felvételizett, a család pedig hónapokig kereste az ideális iskolát. „Budapest közepén élünk, így gyakorlatilag az összes belvárosi gimnáziumot meg kellett volna néznünk. Végül azt az iskolát jelöltük meg az első helyen, amelynek a nyílt napján a legjobban érezte magát a fiunk, és ahová az osztályából több barátja is ment” – tette hozzá.

A középiskola-választásban – értenek egyet pedagógusok és pszichológusok – ugyanis a diák szava a döntő. „Persze a szülőnek kell menedzselnie a folyamatot, például információval kell ellátnia a gyereket, a mérlegelésben is segítenie kell, fel kell hívnia a figyelemét egy-egy iskola előnyeire és hátrányaira, ha pedig nagyon ijesztő irányba menne a gyerek, akkor megpróbálhatja lebeszélni arról. De nem szabad ráerőltetnie saját döntését” – mondta Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének elnöke, aki úgy véli, ha a továbbtanulásról van szó, egyensúlyra kell törekedni, nem szabad magára hagyni a 14-15 éves diákot a döntéssel, de az sem jó, ha autoriter a szülő. „Kockázatos olyan iskolát erőltetni, amelyik nem tetszik a gyereknek. Meg kell tanulnia felelősen dönteni. Mi történik, ha rosszul választ? Akkor ott állok mögötte és elkapom” – tette hozzá.

A szülők továbbtanulásról szóló tanácsai egyébként – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2018-as felméréséből – szoros összefüggésben vannak iskolai végzettségükkel, többségük saját végzettségét szeretné „továbbörökíteni”. Az idei kutatásban részt vevő hetedikesek 25 százalékának azt javasolták szülei, hogy szerezzenek szakmát és érettségit, 24 százalékuknak azt, hogy a diploma megszerzése legyen a cél. A diákok 22 százaléka azt mondta, a szülei rá bízzák a döntést, 5 százalékuk pedig még nem beszélgetett szüleivel a továbbtanulásról. „A megfelelő döntés előkészítést igényel, együtt töltött időt, beszélgetést, közös gondolkodást és cselekvést, iskolakeresést, iskolalátogatást” – mondta Gebauer Ferenc tanácsadó szakpszichológus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének igazgatója. Az intézmény a bizonytalan diákoknak személyes konzultációt kínál. „A tanulók és szüleik megfogalmazhatják kérdéseiket, továbbtanulással kapcsolatos nehézségeiket, de ezek feltárásában a szakembereink is segítséget nyújtanak. A tanácsadás az előkerülő problémák megoldásában segít. Van, akinek néhány kérdés átbeszélése elegendő, és akad, akinél szükség lehet a képességeinek, érdeklődésének, személyiségvonásainak felmérésére, ilyenkor akár több, általában 2-3 alkalomból áll a tanácsadás. Fontos, hogy kerüljön felszínre a bizonytalanság mibenléte, ez alapján érdemes elindulni” – magyarázta.

„Sokat beszélgettünk a fiunkkal arról, milyen középiskolában tudná magát elképzelni. Mivel egy tantárgyra sem mondta azt, hogy szívesen tanulná magasabb óraszámban, gyorsan letettünk a tagozatos iskolákról. Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy sokat sportolhasson az iskolában, és ne kelljen húsz percnél többet utaznia reggelente” – ilyen szempontok alapján kezdte el a keresést „négyes-ötös tanuló, ám a magolás helyett inkább focizó” fiának egy budapesti anyuka. „Nekem két dolog volt fontos. Hogy magas óraszámban tanítsanak idegen nyelveket, és hogy jó legyen a hangulata az iskolának” – mondta, hozzátéve: ezt az öt szempontot fésülték össze, így végül három, általános tantervű gimnázium maradt a listán.

Milyen osztályok indulnak a középiskolákban, milyen tantárgyakat milyen óraszámban oktatnak, milyenek az egyetemi-főiskolai továbbtanulási arányok, milyen nyelvoktatási és sportlehetőségeket, szabadidős programokat, szakköröket kínálnak, milyen távolságra vannak a család otthonától – a HVG-nek nyilatkozó szülők elsősorban ilyen szempontokat mérlegeltek az iskolaválasztáskor, a nyílt napokat pedig senki hagyta ki.

„Az, hogy milyen egy iskolának a tanulmányi átlaga, kevés ahhoz, hogy szülőként tudjam, a gyermekem jól boldogul-e majd ott vagy sem. Viszont érdemes kikérni az oda járó gyerekek és a szülők véleményét. Nagyon sokat elárul az iskola légköréről, hogy a diákok hogyan érzik magukat, milyen a kapcsolat a tanárokkal, milyen az iskola klímája és szellemisége” – magyarázta Szekszárdi Júlia, aki úgy véli, az elit- és az átlagiskola sem illik mindenkihez, ahogy az alternatív pedagógiai módszereket használó iskolák sem mindenkinél válnak be. „Jó választás egy elitiskola, ha a gyerek nagyon jól bírja a versenyt, és tudja azt, hogy itt tényleg kemény munka lesz, és időnként le kell mondani a kortárs örömökről azért, hogy a jó eredményeket megtartsa” – mondta. Hozzátette: bár nem biztos, hogy egy gyerekről reális kép alakult ki az általános iskolában, ha az osztályfőnökben megbíznak a szülők, érdemes vele és a diákkal együtt beszélgetni a továbbtanulásról.

A HVG középiskolai kiadványának egy debreceni édesanya például arról mesélt, mivel a férjével együtt az ország egyik legjobb gimnáziumába jártak, egyértelműnek tűnt, hogy a lányuk is ott fog tanulni. Csakhogy az írásbeli felvételi nem sikerült elég jól, így végül egy olyan gimnáziumba jutott be, amelyet csak vésztartalékként jelöltek meg. Ma azonban már úgy látja, hogy a közepesen erős, sokféle szakkört kínáló gimnázium tökéletesen passzol 16 éves lányához, aki – fogalmazott – „akkor teljesít igazán jól, ha nincs nagy nyomás alatt, nem lökik folyton versenyhelyzetbe”. Gebauer Ferenc tanácsadó szakpszichológus szerint serdülőkorban sokszor még nem nyilvánvaló, miben erősek a diákok, mi iránt érdeklődnek igazán. „Ilyenkor a teljesítőképességük hullámzó, egész személyiségük kialakulóban van. Emiatt fontos, hogy a jelenlegi felkészültségüknek megfelelő közegben tanulhassanak tovább, ahol eredményesnek érezhetik magukat és sikerélmények érik őket, és ahol a meglévő erősségeik, mai szóval kompetenciáik fejlődését elősegítő kihívások is adottak” – magyarázta, hozzátéve: mindemellett az is fontos, hogy ha valaki szakmai képzést választ, akkor annak az iránya illeszkedjen nemcsak az érdeklődéséhez, hanem a készségeihez is. 

A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.