Hogyan lehet megtalálni a megfelelő középfokú iskolát? Miért érdemes belelapozni a tantervbe, és miért hasznos olvasmány a pedagógiai program? Mire jó a nyílt nap, és miért fontos, milyen sorrendben kerülnek fel a jelentkezési lapra az intézmények? Útmutató szülőknek és diákoknak. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
1. lépés: mit szeretne a diák?
Az iskola kiválasztása ideális esetben a diák, nem pedig a szülő döntése − szögezte le a HVG kérdésére Németh Erika klinikai gyermek-szakpszichológus, aki szerint 12–14 évesen is lehet jó döntést hozni a továbbtanulásról. Ehhez az kell, hogy a diák tisztában legyen saját képességeivel, határaival, bőven kapjon információkat szakmákról, iskolatípusokról, tantárgyakról, továbbtanulási lehetőségekről. „Sokat és nyitott füllel kell a gyerekkel beszélgetni arról, hogy miben érzi magát jónak, mit élvez igazán, milyen típusú iskolák tetszenek neki, milyen szakmában tudja elképzelni magát, milyen tárgyakat tanulna magasabb óraszámban, szeretne-e több angolórára járni, és a válaszok alapján el lehet kezdeni a keresgélést” − magyarázta.
2. lépés: szakmák és iskolatípusok
A 14 évesek zöme keveset tud az iskolarendszerről, a szülők dolgát pedig az intézményrendszer átszabása, az iskolák átnevezése és az új tantervek bevezetése nehezíti − érdemes tehát először annak utánanézni, melyik iskolatípus milyen képzést kínál a diákoknak. A legnehezebb döntés előtt a szakképzésbe jelentkezők állnak: 14 évesen kell határozniuk arról, milyen szakmában szeretnének dolgozni, ezért érdemes őket minél több információval ellátni a különböző foglalkozásokról.
Segítséget lehet kérni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei pályaorientációs tanácsadóitól (mkik.hu) vagy a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének (palyavalasztas.fpsz.hu) szakembereitől is.
3. lépés: az iskolalista
Ha megvannak az iskolaválasztás fő szempontjai és a megfelelő iskolatípus − szakközépiskola, szakgimnázium vagy gimnázium, két tannyelvű, alapítványi, egyházi vagy magán, alternatív, sport- vagy művészeti iskola −, érdemes összeállítani a lehetséges intézmények listáját, és a későbbiekben csak ezekkel foglalkozni. A települési, Budapesten pedig a kerületi önkormányzatok oldalán az ott működő összes oktatási intézmény nevét és elérhetőségét meg lehet találni − nemcsak az állami fenntartásúakét, hanem az alapítványi, magán- és egyházi középiskolákét is.
Az Oktatási Hivatal felületén, a Kifir (Középiskolai felvételi információs rendszer) hivatalos keresőjében ennél több információt lehet szerezni az intézményekről: település, iskolatípus és tanulmányi terület alapján is lehet keresgélni.
4. lépés: az iskolai eredmények
Az érdeklődési kör mellett a tanulmányi eredmények is szűkítik a lehetőségeket − van, ahová esélytelen bejutni négyesekkel, máshol a szóbelin az idegennyelv-tudást is tesztelik. Érdemes elővenni a bizonyítványt és az ellenőrzőt, és átnézni az utóbbi két év eredményeit, az általános iskolai jegyeket ugyanis az összes intézmény figyelembe veszi a felvételi kérelmek elbírálásakor − igaz, eltérő súllyal.
Pedagógusok azt tanácsolják a szülőknek, beszéljenek az osztályfőnökkel, egy-két szaktanárral is, kérjék ki a véleményüket arról, bírná-e a diák a tagozatos vagy a két tannyelvű oktatással járó többletterhelést, milyen esélyekkel indul olyan gimnázium vagy szakgimnázium felvételijén, ahol évről évre többszörös a túljelentkezés, és milyen teljesítmény várható tőle a központi írásbelin.
5. lépés: nyomozás az interneten
Érdemes alaposan átböngészni a szimpatikus középiskolák Facebook-oldalát, honlapját és − ha van − Youtube-csatornáját, ezek ugyanis sok mindent elárulnak az iskola hangulatáról, a közösségi életről. Ennél jóval szárazabb, de hasznos olvasmány a „közzétételi lista”, amelyet minden intézménynek elérhetővé kell tennie a saját oldalán. Fontos információkat szerezhetünk onnan a pedagógusok iskolai végzettségéről, az országos kompetenciamérés eredményeiről (azaz, hogy az adott középiskola 10. évfolyama hogyan teljesített matematikából és szövegértésből más iskolákhoz képest), az érettségi vizsgák átlageredményeiről, az évismétlő diákok számáról, sőt a hétvégi házi feladatokra és az iskolai dolgozatokra vonatkozó szabályokról is.
5. lépés: a pedagógiai program és a tanterv
A 2013-ban bevezetett központi tantervek a korábbinál jóval egységesebbé tették a középfokú oktatást is, az azonos intézménytípusba tartozó középiskolák tanterve − hacsak nem akkreditáltattak saját kerettantervet − elsősorban a szabad órakeret felhasználásában tér el egymástól. Érdemes tehát megtudni, milyen tantárgyak oktatására fordítják a gimnáziumokban például heti 4–8 órás szabadon felhasználható időkeretet.
Fontos információ az is, hogy a diákok milyen művészeti tárgyak közül választhatnak, milyen csoportbontásban és hány fős csoportokban tanulhatnak idegen nyelveket, van-e valamilyen „extra” tantárgy (a középiskolák több ilyen közül választhatnak: van, ahol közgazdasági és pénzügyi alapismeretekkel, máshol sakk–matematikával, etikus vállalkozói ismeretekkel vagy éppen a családi életre neveléssel bővítették az órarendet), milyen tárgyakból szerveznek fakultációkat, érettségi-előkészítőt az utolsó két évben.
Aki alternatív középiskolát választana, mindenképpen nézze át az intézmény saját kerettantervét, ez ugyanis jócskán eltér a központi tantervtől. Érdemes belelapozni az iskola pedagógiai programjába is, amely sokat elárul arról, hogy az intézmény milyen pedagógiai-didaktikai elveket követ, az ott tanítók mit gondolnak a nevelési feladatokról és a tanítási módszerekről.
6. lépés: a nyílt napok
A legtöbb intézmény novemberben tart nyílt napot, a szülők és a jelentkezők órákat látogathatnak, megnézhetik a tantermeket, a sportlétesítményeket, és tájékoztató előadásokat hallgathatnak meg. Nem szabad kihagyni ezt a lehetőséget, és minél több pedagógussal és tanulóval beszélgetni. Elképzelhető ugyanis, hogy sem a szülőnek, sem a diáknak nem szimpatikus a tanári kar, az igazgató, vagy kellemetlen a légkör, ez pedig átírhatja a továbbtanulási terveket. Pedagógusok szerint alapigazság, hogy míg általános iskolát a tanító, középiskolát az igazgató alapján érdemes választani, az ő személye határozza meg ugyanis az intézmény hangulatát, nyitottságát, sőt az oktatás minőségét is.
Szabó Fruzsina
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
