"A tankönyvválasztás szabadságának teljes felszámolása" zajlik a tankönyvesek szerint

"Az állam végleg megszünteti a tanszabadságot és azokat a nagyszerű, kreatív pedagógusokból, hozzáértő alkotókból álló tankönyves műhelyeket, amelyek a rendszerváltás óta országszerte létrejöttek” - véli a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete.

  • Eduline

„A tankönyvfejlesztés, -kiadás és tankönyvellátás területén a 2019. január elsején hatályba lépett, módosított rendelet előrevetíti a tankönyvválasztás szabadságának teljes felszámolását. Ezzel a rendelkezéssel pont került annak az öt évvel ezelőtt indított szabályozási folyamatnak a végére, amely szinte kizárólagosan állami és egyházi kézbe tette át a tankönyvfejlesztés, a tankönyvkiadás és -ellátás feladatait” – írja közleményében a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ).

Kiemelik: a jogszabály alapján a 2013-ban magánkiadók által engedélyeztetett közismereti tankönyveinek hosszabbítására nincs lehetőség, így azok már nem lesznek rajta az áprilisban megjelenő tankönyvjegyzéken.

Hozzáteszik azt is: a rendelet alapján a tankönyvnek és a kísérleti tankönyvnek a következő tanévben alkalmazott tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelmét a kiadó február 1-jétől február 15-éig nyújthatja be a hivatalhoz, a kérelmet azonban el kell utasítani, ha két tankönyv már felkerült a tankönyvjegyzékre.

„A fent kiemelt két pont „gondoskodik” azon magánkiadós kiadványok kizárásáról, amelyek esetében a közigazgatási bíróság utasította az Oktatási Hivatalt a jogszerűtlen végzés visszavonására és az eljárás lefolytatására. Itt a Hivatal az időhúzás eszközét vette elő, mert az engedélyeztetési eljárást ugyan kénytelen lefolytatni, azonban az vagy nem fejeződik be a tankönyvjegyzékre jelentkezés idejére, vagy ha a határidőt éppen tartani lehetne, két állami tankönyv már elfoglalja a számszerűen engedélyezett keretet. Ebből következően a magánkiadók ez esetben is lecsúsznak a hivatalos jegyzéken való megjelenésről” – írják.

A TANOSZ szerint „mindezzel az állam végleg megszünteti a tanszabadságot és azokat a nagyszerű, kreatív pedagógusokból, hozzáértő alkotókból álló tankönyves műhelyeket, amelyek a rendszerváltás óta országszerte létrejöttek”.

Egyre rosszabb helyzetbe kerülnek a tankönyvkiadók

Egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek a magán tankönyvkiadók a hazai tankönyvpiacon.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.