Egyre rosszabb helyzetbe kerülnek a tankönyvkiadók

Egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek a magán tankönyvkiadók a hazai tankönyvpiacon.

  • Eduline

Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta az ATV Start műsorában, hogy a tankönyvellátás 30 százalékát még ennek ellenére is a magánkiadók adják.

Viszont az új törvények megnehezítik a helyzetüket. Először is egy könyv tankönyvvé nyilvánítását gátolják, azonkívül a már érvényes engedéllyel rendelkező tankönyvek meghosszabbítását, és a tankönyvjegyzékre kerülését nehezítik a magánkiadók számára - magyarázta. 

Ennek mind a pedagógusok, mind a tanulók nagy vesztesei, közölte az elnök, majd elmondta, hogy korábban a tanárok megválaszthatták, melyik tankönyv felel meg az ő módszertanuknak, felfogásuknak. Ezek kínálata mostanra jelentősen szűkült.

Sarokba szorították a magánkiadókat, kezdődnek a tárgyalások

Hiába szerették volna meghosszabbítani a magánkiadók tankönyveik engedélyét, ezt eljárás nélkül elutasították.

Az elnök azt is hozzátette, a pedagógusok szerint jelenlegi állami tankönyvek tartalmilag nagyon gyenge minőségűek. Még a legjobbnak ítélt tankönyv is csak "majdnem" olyan jó, mint a magánkiadós könyvek, tette hozzá. 

Az állami tankönyvek minősége azért nem felel meg, folytatta, mert bár elég nagy uniós támogatást kaptak rá, viszont rövid időt szántak az összeállítására. Három hónap alatt nem lehet jó tankönyvet csinálni, jelentette ki a TANOSZ elnöke, aki azt is elmondta, hogy jelenleg mindössze két közismereti állami tankönyvből választhatnak a tanárok.

Készülhetnek a gimnáziumi tankönyvek a honvédelemről

Gimnazistáknak és szakgimnazistáknak is szüksége lesz a készülő tankönyvekre. Mindössze 30 nap áll rendelkezésre a kiadóknak pályázni.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.