Kezdődjön ötéves kortól az iskola! Ezt javasolja egy szülői szervezet

A kötelező érettségi tárgyak számának csökkentése, iskolai oktatás ötéves kortól, pedagógusok pszichológiai-egészségügyi vizsgálata - többek között ilyen javaslatokat tett közzé első 2019-es közleményében a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért.

  • Eduline

A szülői szervezet többek között azt javasolja, hogy csökkentsék a kötelező érettségi tárgyak számát, azt írják, „a tanuló joga eldönteni, melyik és hány tárgyból akar érettségi vizsgát tenni és milyen szinten, hiszen ő tudja, melyik tantárgyból akar felvételi vizsgát tenni. A tanuló joga, hogy azt az érettségi tárgyat válassza, amelyikből biztosan fel tud készülni”.

Hozzáteszik: a korlátozás nélküli előrehozott érettségit is vissza kellene állítani, a nyelvvizsga megszerzését azonban „magánügynek” tartja a szülői szervezet, amely szerint sem bemeneti, sem kimeneti követelmény nem lehet a felsőoktatásban (nyelvvizsga nélkül senki nem kaphat diplomát, 2020-tól pedig csak az kerülhet be egyetemre, főiskolára, akinek legalább középfokú nyelvtudása van).

Iskola ötéves kortól?

Ennél azonban furcsább ötlettel is előrukkoltak: azt javasolják, hogy a tankötelezettség ötéves korban kezdődjön, „hogy a kisgyermekek minél előbb iskolai körülmények között tudjanak fejlődni”. Konkrét indokokat nem sorolnak fel a közleményben. 

Visszatáncoltak a nulladik évfolyam bevezetésétől, nem lesz kilencéves az általános iskola

Nem lesz „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.

A lemaradó diákok számára létrehozott Híd-program helyett általános iskolai ösztöndíjrendszert vezetnének be, kezdeményezik a köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatát, de egy igen megosztó ötletet is papírra vetettek: „kezdeményezzük a pedagógusok pszichológiai-egészségügyi vizsgálatát”.

Három nappal lerövidítették a téli szünetet: valójában január 7-ig kellene tartania a vakációnak?

Valójában csak háromnapos a téli szünet - véli az egyik szülői szervezet, amely szerint még a január 7-ét is ki kellene adni a diákoknak.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.