A szülői szervezet többek között azt javasolja, hogy csökkentsék a kötelező érettségi tárgyak számát, azt írják, „a tanuló joga eldönteni, melyik és hány tárgyból akar érettségi vizsgát tenni és milyen szinten, hiszen ő tudja, melyik tantárgyból akar felvételi vizsgát tenni. A tanuló joga, hogy azt az érettségi tárgyat válassza, amelyikből biztosan fel tud készülni”.
Hozzáteszik: a korlátozás nélküli előrehozott érettségit is vissza kellene állítani, a nyelvvizsga megszerzését azonban „magánügynek” tartja a szülői szervezet, amely szerint sem bemeneti, sem kimeneti követelmény nem lehet a felsőoktatásban (nyelvvizsga nélkül senki nem kaphat diplomát, 2020-tól pedig csak az kerülhet be egyetemre, főiskolára, akinek legalább középfokú nyelvtudása van).
Iskola ötéves kortól?
Ennél azonban furcsább ötlettel is előrukkoltak: azt javasolják, hogy a tankötelezettség ötéves korban kezdődjön, „hogy a kisgyermekek minél előbb iskolai körülmények között tudjanak fejlődni”. Konkrét indokokat nem sorolnak fel a közleményben.
Nem lesz „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.
A lemaradó diákok számára létrehozott Híd-program helyett általános iskolai ösztöndíjrendszert vezetnének be, kezdeményezik a köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatát, de egy igen megosztó ötletet is papírra vetettek: „kezdeményezzük a pedagógusok pszichológiai-egészségügyi vizsgálatát”.
Valójában csak háromnapos a téli szünet - véli az egyik szülői szervezet, amely szerint még a január 7-ét is ki kellene adni a diákoknak.
