Kezdődjön ötéves kortól az iskola! Ezt javasolja egy szülői szervezet

A kötelező érettségi tárgyak számának csökkentése, iskolai oktatás ötéves kortól, pedagógusok pszichológiai-egészségügyi vizsgálata - többek között ilyen javaslatokat tett közzé első 2019-es közleményében a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért.

  • Eduline

A szülői szervezet többek között azt javasolja, hogy csökkentsék a kötelező érettségi tárgyak számát, azt írják, „a tanuló joga eldönteni, melyik és hány tárgyból akar érettségi vizsgát tenni és milyen szinten, hiszen ő tudja, melyik tantárgyból akar felvételi vizsgát tenni. A tanuló joga, hogy azt az érettségi tárgyat válassza, amelyikből biztosan fel tud készülni”.

Hozzáteszik: a korlátozás nélküli előrehozott érettségit is vissza kellene állítani, a nyelvvizsga megszerzését azonban „magánügynek” tartja a szülői szervezet, amely szerint sem bemeneti, sem kimeneti követelmény nem lehet a felsőoktatásban (nyelvvizsga nélkül senki nem kaphat diplomát, 2020-tól pedig csak az kerülhet be egyetemre, főiskolára, akinek legalább középfokú nyelvtudása van).

Iskola ötéves kortól?

Ennél azonban furcsább ötlettel is előrukkoltak: azt javasolják, hogy a tankötelezettség ötéves korban kezdődjön, „hogy a kisgyermekek minél előbb iskolai körülmények között tudjanak fejlődni”. Konkrét indokokat nem sorolnak fel a közleményben. 

Visszatáncoltak a nulladik évfolyam bevezetésétől, nem lesz kilencéves az általános iskola

Nem lesz „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.

A lemaradó diákok számára létrehozott Híd-program helyett általános iskolai ösztöndíjrendszert vezetnének be, kezdeményezik a köznevelési törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatát, de egy igen megosztó ötletet is papírra vetettek: „kezdeményezzük a pedagógusok pszichológiai-egészségügyi vizsgálatát”.

Három nappal lerövidítették a téli szünetet: valójában január 7-ig kellene tartania a vakációnak?

Valójában csak háromnapos a téli szünet - véli az egyik szülői szervezet, amely szerint még a január 7-ét is ki kellene adni a diákoknak.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.