Több száz diákra vár nagy feladat szerdán: elkezdődnek az idei célnyelvi mérések

2018. május 30-án azaz szerdán tartják a kéttanítási nyelvűközépiskolák az idei tanévi célnyelvi méréseket.

  • Eduline
pixabay

A célnyelvi mérést a két tanítási nyelvű nevelés‐oktatást folytató általános‐ és középiskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán a két tanítási nyelvű nevelés‐oktatásban részt vevő tanulóknak szól.

Az ország összes két tanítási nyelvű nevelés‐oktatást folytató feladatellátási helyén a mérésben érintett 6. és 8. évfolyamos tanulók azonos időpontban és azonos körülmények között írják meg a mérést.

Az új miniszter szerint hónapok óta a pedagógusokkal közösen zajlik az új NAT kidolgozása

Azon fognak dolgozni, hogy tovább tudják növelni a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások új minisztere a sárvári Tinódi Sebestyén Gimnázium és az Öregdiákok Baráti Köre hagyományos érettségi találkozóján, ahol a tárcavezető az Öregdiákok Baráti Köre elnökeként vett részt.

Ez a felmérés azt méri, hogy a tanulók nyelvtudása megfelel‐e a tantervi követelményekben előírt KER szerinti szinteknek, azaz 6. évfolyamon az A2‐es, 8. évfolyamon a B1‐es szintnek. A mérésen annak a tanulónak a nyelvtudása felel meg, aki eléri a feladatlapon elérhető maximális pontszám 60%‐át.

A mérés a tanulók nyelvtudását három alapkészségen, a hallott szöveg értésén, az olvasott szöveg értésén és az íráskészségen keresztül méri.

A célnyelvi mérés célja elsősorban az, hogy az iskolákat szembesítse saját nyelvoktatásuk eredményességével. A mérés másik célja az, hogy adatokat biztosítson a tanulók nyelvismeretéről, és ezen keresztül a két tanítási nyelvű nevelés‐oktatást folytató iskolák nyelvoktatásának eredményességéről.

Fordulat? Lázár János hirtelen kritizálni kezdte a kormány oktatáspolitikáját

"Az oktatás területén mintha mégis adós lenne - talán önmaga számára is - a tőle megszokott, elvárt professzionális koncepcióval és cselekvéssel" - ezt mondta a kormány oktatáspolitikájáról Lázár János volt kancelláriaminiszter. Lázár János volt kancelláriaminiszter, aki Makón, a Csongrádi Református Egyházmegye oktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára rendezett találkozón bírálta a kormányzat oktatáspolitikáját.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.