2018. május 30-án azaz szerdán tartják a kéttanítási nyelvűközépiskolák az idei tanévi célnyelvi méréseket.
A célnyelvi mérést a két tanítási nyelvű nevelés‐oktatást folytató általános‐ és középiskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán a két tanítási nyelvű nevelés‐oktatásban részt vevő tanulóknak szól.
Az ország összes két tanítási nyelvű nevelés‐oktatást folytató feladatellátási helyén a mérésben érintett 6. és 8. évfolyamos tanulók azonos időpontban és azonos körülmények között írják meg a mérést.
Az új miniszter szerint hónapok óta a pedagógusokkal közösen zajlik az új NAT kidolgozása
Azon fognak dolgozni, hogy tovább tudják növelni a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások új minisztere a sárvári Tinódi Sebestyén Gimnázium és az Öregdiákok Baráti Köre hagyományos érettségi találkozóján, ahol a tárcavezető az Öregdiákok Baráti Köre elnökeként vett részt.
Ez a felmérés azt méri, hogy a tanulók nyelvtudása megfelel‐e a tantervi követelményekben előírt KER szerinti szinteknek, azaz 6. évfolyamon az A2‐es, 8. évfolyamon a B1‐es szintnek. A mérésen annak a tanulónak a nyelvtudása felel meg, aki eléri a feladatlapon elérhető maximális pontszám 60%‐át.
A mérés a tanulók nyelvtudását három alapkészségen, a hallott szöveg értésén, az olvasott szöveg értésén és az íráskészségen keresztül méri.
A célnyelvi mérés célja elsősorban az, hogy az iskolákat szembesítse saját nyelvoktatásuk eredményességével. A mérés másik célja az, hogy adatokat biztosítson a tanulók nyelvismeretéről, és ezen keresztül a két tanítási nyelvű nevelés‐oktatást folytató iskolák nyelvoktatásának eredményességéről.
Fordulat? Lázár János hirtelen kritizálni kezdte a kormány oktatáspolitikáját
"Az oktatás területén mintha mégis adós lenne - talán önmaga számára is - a tőle megszokott, elvárt professzionális koncepcióval és cselekvéssel" - ezt mondta a kormány oktatáspolitikájáról Lázár János volt kancelláriaminiszter. Lázár János volt kancelláriaminiszter, aki Makón, a Csongrádi Református Egyházmegye oktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára rendezett találkozón bírálta a kormányzat oktatáspolitikáját.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
