Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Van egy alapítvány, amelynek tagjai járják az ország középiskoláit és rendhagyó matematikaórákat tartanak. Ennek hatására az egyik budapesti gimnáziumban már kísérleti osztály is működik.
„Nincs ásítozás, nincs lapítás, telefonnyomkodás a pad alatt, ami ennél a generációnál szokatlan, leköti őket a matek három órán át” – írja a wmn.hu újságírója, aki ellátogatott egy ilyen délelőttre, és megnézte, hogyan tanítanak. „A feladatok megoldását nemcsak a „matezsenik” hanem az átlagos képességű diákok is élvezik” – teszik hozzá.
A Gondolkodás Öröme Alapítvány és az ahhoz tartozó Repülő Iskola igyekszik megmutatni a diákoknak a matematika játékos, szórakoztató, problémamegoldó oldalát. A befogadó és nyitott középiskolákban rendszeresen tartanak matematikaórákat, amelyeket a gyerekek még élveznek is. Simon Péter, a Repülő Iskola matektanára azt mondta, nem ciki nem tudni, nem érteni valamit, hisz teljesen természetes, hogy amikor az ember először találkozik egy problémával, akkor nem tud vele mit kezdeni.
Úttörő a matematikaoktatásban
Az alapítvány létrejötte Pósa Lajoshoz vezethető vissza, aki már a hetvenes évek óta dolgozik a matematikatanítás megreformálásán. A nyolcvanas években már voltak kísérleti osztályai, tanítási módszereit pedig azóta is használják. A cikkből egyébként az is kiderül, hogy a Szent István Gimnáziumban jelenleg is működik egy kísérleti matematikaosztály. Így tehát van, ahol már nem csak iskolai bemutatók formájában van jelen a módszer.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy az országos versenyeken és a matematikai olimpiákon résztvevő diákok mindig ugyanabból a szűk körből kerülnek ki, 70 százalékuk budapesti, és ugyanabba a húsz középiskolába járnak” – mondta a wmn.hu-nak Simon Péter matematikatanár, hozzátéve: másokról pedig még ha ki is derül, hogy jók matematikából, sok esetben nem jutnak el olyan helyre, ahol lehetőségük lenne fejlődni. Ezen a helyzeten is szeretnének változtatni, ezért tehetséggondozó programjaik is lesznek, egyes diákok bekerülhetnek a Repülő Iskolába.
Miért rettegnek a magyar diákok a matektól és a fizikától?
A matek és a fizika nem örvend túl nagy népszerűségnek, pedig fontos lenne, hogy ezt a két tantárgyat is megszeressék a diákok. De mi a baj a matematikaoktatással?
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.