Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.
Miért olyan népszerűek?
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredményei kiemelkedők, a diákok nemcsak a felsőoktatási felvételin és a kompetenciamérésen, hanem a hatodikosok és nyolcadikosok idegen nyelvi tudását tesztelő mérésen is kiválóan teljesítenek − igaz, ezt több szakember szerint azzal magyarázza, hogy ezek a népszerű iskolák „kiválogatják” a legtehetségesebb, jobb családi hátterű tanulókat. A hat vagy nyolc évfolyamos középiskola akkor is kézenfekvő választás, ha a szülők elégedetlenek az általános iskolával, így ugyanis a 10-12 éves gyerekek anélkül válthatnak iskolát, hogy egy kialakult osztályközösségbe kellene új diákként beilleszkedniük.
Itt a HVG 2019-es középiskolai rangsora: a Radnóti végzett az élen
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Toldy Ferenc Gimnázium, valamint az Eötvös József Gimnázium vezeti a HVG 2019-es középiskolai rangsorát. Pénteken jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
Milyen a felvételi?
A túljelentkezés a legtöbb „szerkezetváltó” gimnáziumban évről évre többszörös, a HVG-nek több budapesti intézmény igazgatója öt-hatszoros túljelentkezésről számolt be. A jelentkezőknek meg kell írniuk a negyedikeseknek és hatodikosoknak összeállított, országosan egységes felvételi tesztet magyarból és matematikából, a legtöbb intézmény pedig szóbelit is tart. A felvételi szabályai kedveznek azoknak a szülőknek, akik nem szeretnék, ha gyermekük általános iskolai tanárai megtudnák, hogy iskolaváltást terveznek − ezekbe a középiskolákba egyénileg is lehet jelentkezni, így az általános iskola csak akkor szerez tudomást a diák felvételijéről, ha az sikeres volt.
Ilyen lesz a 2019-es középiskolai felvételi: minden, amit a pontszámítási szabályokról tudni kell
Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli? Mit lehet beleszámolni a hozott pontokba és milyen tantárgyakat kell figyelembe venni? Összefoglaltuk a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.
Mit tanulnak a diákok?
A diákok órarendje hasonló az általános iskolák felső tagozatában és a négyosztályos gimnáziumokban tanulókéhoz – ám egyre több helyen kombinálják az egyébként is népszerű tagozatos képzést a hatosztályos modellel. Több vidéki és budapesti gimnázium indít például emelt óraszámú matematikaoktatással kiegészített hatosztályos képzést, máshol nyelvi előkészítő évfolyamos, vagyis 1+6 éves képzést hirdetnek.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
