Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont fel kell készülni a jelentősebb tanárhiányra is. A tanárszakos hallgatók számával nincs baj, a problémát inkább az okozza, hogy egy részük otthagyja a pályát.
„Számos terület van a gazdaságban, ahol az 1-2 százalék elfogadhatónak számít, vagyis ez kezelhető. Azt mondjuk tehát, hogy lépéseket kell tenni a pedagóguspálya népszerűsítésére, mert 2022 után elképzelhető, hogy fel kell készülnünk a magasabb számokra is a nyugdíjba vonulások miatt” – mondta az oktatási államtitkár a lapnak.
Hozzátette: nőtt a pedagógusképzésben részt vevők száma, ez jelenleg évente több mint ötezer végzős pedagógushallgatót jelent. „A probléma inkább az, hogy egy részük elmegy a pályáról. Így a kormányzatnak nagyon sokat kell tennie azért, hogy aki pedagógusként végez, az művelje is a hivatását. Ennek nyilván sok összetevője van, de az kétségtelen, hogy az egyik a bérkérdés. Az elmúlt időszakban jelentős béremelések voltak, de az is igaz, hogy a versenyszférában is nőnek a keresetek. Vagyis mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a tanári fizetésekben is visszatükröződjön” – magyarázta.
A Corvinus-modellről azt mondta, „egyedi, kísérleti” példa a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása, „de ez a modell nem alkalmazható később minden egyetemnél”.
„A fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia egyes képzési területeket kiemelt figyelmet igénylőnek nevesített. Ilyen például a gazdaságtudomány, az agrár-, az orvosi, a pedagógus-, a műszaki és a természettudományi képzés. Ezekre stratégiai anyagokat dolgozunk ki” – tette hozzá.
"Ez csak a jéghegy csúcsa": a PDSZ szerint sokkal nagyobb a tanárhiány, mint amit a statisztika mutat
A betöltetlen tanári álláshelyek ismertté vált száma csak a jéghegy csúcsa - így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Szülői Hang felmérésének eredményére. A több mint ötezer szülő megkérdezésével készített kutatásból kiderül: nemcsak a kisebb településeken, a fővárosban is jelentős a tanárhiány.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
