Miért rettegnek a magyar diákok a matektól és a fizikától?

A matek és a fizika nem örvend túl nagy népszerűségnek, pedig fontos lenne, hogy ezt a két tantárgyat is megszeressék a diákok. De mi a baj a matematikaoktatással?

  • Eduline

Budapest egyik élgimnáziumának matematikatanára szerint a legnagyobb baj az, hogy a matematikaoktatásba mindig újabb és újabb anyagrészek kerülnek bele (utóbbi években például a valószínűségszámítás, de erősebb lett a statisztika jelenléte is), közben azonban nem mérlegelték, hogy mit lenne érdemes kihagyni, vagy legalább is kevésbé érinteni. Emellett érthetően komoly elvárás a kompetenciafejlesztés, az újabb pedagógiai módszerek beemelése, a projektmunka alkalmazása, a matematika óraszáma viszont heti 3 órára csökkent a normál osztályokban. Ennek köszönhetően egy leckét épp csak megtanulnak a diákok, majd jön a számonkérés, és nem marad idő az anyag begyakorlására – olvasható a Tíz perc iskola blogon.

Juhász Péter matematikatanár, az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport vezetője szerint egészen másra van szüksége annak, aki műszaki, illetve természettudományos pályára készül, mint annak, aki nem. „Ezt szerintem legkésőbb tizenegyedik osztálytól komolyan szét kellene választani. A megoldás egyáltalán nem triviális. Csoportbontásra és nagyfokú rugalmasságra lenne szükség, ami ebben a pillanatban kevéssé jellemzi az oktatásunkat.” A tapasztalatok azt mutatják, a gyerekek számára nagyon inspiráló a projektmunka, és legalább akkora hajtóerővel bír, mint a jó jegy.

A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.

Minden tizedik diák legalább egy tantárgyból megbukott a szakközépiskolákban

Még mindig a matematika a mumus a magyar iskolákban: ebből a tantárgyból buktak meg a legtöbben a 2017/2018-as tanév második félévében. Meglepő, de történelemből is több mint tízezren szereztek egyes, sőt még testnevelésből is több mint háromezer diák hasalt el az előző tanévben. A szakközépiskolákban - vagyis a volt szakiskolákban - minden tizedik elhasalt legalább egy tárgyból.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.