Még mindig a matematika a mumus a magyar iskolákban: ebből a tantárgyból buktak meg a legtöbben a 2017/2018-as tanév második félévében. Meglepő, de történelemből is több mint tízezren szereztek egyes, sőt még testnevelésből is több mint háromezer diák hasalt el az előző tanévben. A szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – minden tizedik elhasalt legalább egy tárgyból.
32 829 – összesen ennyi diák zárta úgy a 2017/2018-as tanév második félévét, hogy egy vagy több tárgyból egyes került a bizonyítványába. Az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a legtöbben matematikából buktak meg, 17 704-en hasaltak el ebből a tárgyból. A lista második helyén a történelem áll, amelyből 10 736-an kaptak egyest, míg a harmadik a magyar irodalom 8355 bukott diákkal.
Úgy tűnik, a szakmai tárgyakkal sincsenek nagy barátságban a magyar diákok, több mint 8285-en kaptak egyest szakmai elméletből. Angolból majdnem hétezren – egészen pontosan 6996-an – szereztek egyest, míg a természettudományos tárgyakból 2-3000 diák bukott meg az előző tanév második felében. Sőt több mint 3100 diáknak a testnevelésórák teljesítése okozott nehézséget, ebből a tárgyból buktak meg.
Szakközépiskolák: minden tizedik diák bukott
Az Oktatási Hivatal adatai alapján a szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – a legrosszabb a helyzet, a 2017/2018-as tanév második félévében minden tizedik diák egyest kapott legalább egy tárgyból. A szakgimnáziumokban – a volt szakközépiskolákban – 6,5 százalék, a gimnáziumokban pedig mindössze 1,1 százalék az arányuk.
A szakközépiskolákban az évismétlésre kötelezett tanulók aránya is viszonylag magas, a diákok 5,5 százaléka járt így az előző tanévben, míg a szakgimnazistáknak mindössze 2,3, a gimnazistáknak pedig 0,4 százaléka volt kénytelen kétszer járni ugyanazt az évfolyamot. A sort egyébként itt is a matematika vezeti, 8653 diák emiatt ismétel évet, a második és a harmadik helyen pedig a történelem és az irodalom áll.
Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg
Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
