Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyetemek után a szakképzésben is kancelláriarendszert vezetnek be a, Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár néhány napja arról beszélt: jelenleg 44 szakképzési centrum van Magyarországon, ezeket az intézményeket kancelláriákká fogják alakítani, ahol az új, menedzsment jellegű vezetés figyel majd arra, hogy az intézmények környezetében tevékenykedő gazdasági résztvevők igényeinek megfelelő legyen az oktatás.
A szakszervezet érdemi szakmai egyeztetést kér a kancellári rendszerről „az elmúlt évtizedben létrejött és megszűnt „vízfejek” tapasztalatainak feldolgozásával, hogy ne kerüljenek ismét a sor végére a tanulók, a pedagógusok és az iskolák, és az ő helyzetükön keresztül a közösségi - köztük a munkáltatói – érdekek”.
A PSZ szerint az is kérdéses terv, hogy a tanműhelyek fejlesztését ismét gazdasági társaságokba szerveznék ki. „A gazdasági társaságokba kiszervezett tanműhelyek azért szűntek meg az elmúlt fél évtizedben, mert nem volt, aki finanszírozza fenntartásukat, így az állam és a szakképzési centrumok futhattak a megszűnő gazdasági társaságok vagyona után. A PSZ azt javasolja, hogy azokban az esetekben, ahol a cégek, a gazdálkodó szervezetek nem vállalják a tanulók gyakorlati képzését, a tanműhelyfejlesztéseket a szakképzési centrumokban hajtsák végre, ne szervezzék ki újra az uniós fejlesztéseket gazdasági társaságokba úgy, hogy ráadásul azok későbbi finanszírozásáról sem ismeretesek az elképzelések” – írják.
Az egyetemek után a szakoktatásban is kancelláriarendszert vezetnek be a szakképzési centrumok korszerűsítésének részeként - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.
