Egyre kevesebbet olvasnak a magyar diákok tanítási időn kívül – derül ki a Köznevelési Elemzési Jelentések legújabb számából.
A legutóbbi PIRLS-vizsgálat eredményeiből kiderül: 2011 és 2016 között folyamatosan csökken az olvasásra fordított idő, és ezzel együtt az olvasmányok mennyisége is. A tendencia a V4-országokban hasonló.
„Az olvasásra szánt idő és a PIRLS teljesítmény között egyértelmű összefüggés mutatható ki Magyarországon: minél többet olvas a tanuló, annál jobb a szövegértési képessége” – olvasható a tanulmányban.
Azoknak a diákoknak gyengébb a teljesítményük, akik 30 percnél kevesebbet olvasnak naponta. A két középső csoport (akik 30 perc és egy óra között, illetve egy óra és két óra közötti időt töltenek olvasással) a szövegértési teszten közel azonos eredményeket mutatott. Aligha meglepő: a legjobb eredményeket azok a tanulók érték el, akik naponta legalább két órát olvasnak az iskolán kívül. ű
Az adatokból az is kiderült: a pedagógusoknak jelentős szerepük van abban, hogy a diákok megszeretik-e az olvasást. Azok a gyerekek, akik érdekes olvasmányokat és bátorítást kapnak a tanáraiknak, sokkal szívesebben nyúlnak könyvekhez a szabadidejükben.
A kötelező olvasmányokról az elmúlt hónapokban több interjút készítettünk, ezeket itt olvashatjátok el:
„Nem akarjuk lecserélni a klasszikusokat" - mi legyen a kötelező olvasmányokkal?
Nem igaz, hogy kihúznák a Jókai- és a Móricz-műveket a kötelező olvasmányok listájáról, csak áthelyeznék azokat, ahogy az sem igaz, hogy a középiskolai tananyaghoz tartozó klasszikus műveket lecserélnék populáris regényekre - többek között erről beszélt az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, aki szerint olyan Nemzeti alaptanterv kellene, amely kevesebb - általánosan és egy meghatározott évfolyamon - kötelező elemet tartalmaz és kevésbé „listaszerű".
„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"
Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
