Aggasztó adatok: ha nem muszáj, nem olvasnak a magyar diákok

Egyre kevesebbet olvasnak a magyar diákok tanítási időn kívül – derül ki a Köznevelési Elemzési Jelentések legújabb számából.

  • Tóth Alexandra

A legutóbbi PIRLS-vizsgálat eredményeiből kiderül: 2011 és 2016 között folyamatosan csökken az olvasásra fordított idő, és ezzel együtt az olvasmányok mennyisége is. A tendencia a V4-országokban hasonló.

„Az olvasásra szánt idő és a PIRLS teljesítmény között egyértelmű összefüggés mutatható ki Magyarországon: minél többet olvas a tanuló, annál jobb a szövegértési képessége” – olvasható a tanulmányban.

Azoknak a diákoknak gyengébb a teljesítményük, akik 30 percnél kevesebbet olvasnak naponta. A két középső csoport (akik 30 perc és egy óra között, illetve egy óra és két óra közötti időt töltenek olvasással) a szövegértési teszten közel azonos eredményeket mutatott. Aligha meglepő: a legjobb eredményeket azok a tanulók érték el, akik naponta legalább két órát olvasnak az iskolán kívül. ű

Az adatokból az is kiderült: a pedagógusoknak jelentős szerepük van abban, hogy a diákok megszeretik-e az olvasást. Azok a gyerekek, akik érdekes olvasmányokat és bátorítást kapnak a tanáraiknak, sokkal szívesebben nyúlnak könyvekhez a szabadidejükben.

A kötelező olvasmányokról az elmúlt hónapokban több interjút készítettünk, ezeket itt olvashatjátok el:

„Nem akarjuk lecserélni a klasszikusokat" - mi legyen a kötelező olvasmányokkal?

Nem igaz, hogy kihúznák a Jókai- és a Móricz-műveket a kötelező olvasmányok listájáról, csak áthelyeznék azokat, ahogy az sem igaz, hogy a középiskolai tananyaghoz tartozó klasszikus műveket lecserélnék populáris regényekre - többek között erről beszélt az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, aki szerint olyan Nemzeti alaptanterv kellene, amely kevesebb - általánosan és egy meghatározott évfolyamon - kötelező elemet tartalmaz és kevésbé „listaszerű".

„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"

Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.

Hozzászólások

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.