A legutóbbi PIRLS-vizsgálat eredményeiből kiderül: 2011 és 2016 között folyamatosan csökken az olvasásra fordított idő, és ezzel együtt az olvasmányok mennyisége is. A tendencia a V4-országokban hasonló.
„Az olvasásra szánt idő és a PIRLS teljesítmény között egyértelmű összefüggés mutatható ki Magyarországon: minél többet olvas a tanuló, annál jobb a szövegértési képessége” – olvasható a tanulmányban.
Azoknak a diákoknak gyengébb a teljesítményük, akik 30 percnél kevesebbet olvasnak naponta. A két középső csoport (akik 30 perc és egy óra között, illetve egy óra és két óra közötti időt töltenek olvasással) a szövegértési teszten közel azonos eredményeket mutatott. Aligha meglepő: a legjobb eredményeket azok a tanulók érték el, akik naponta legalább két órát olvasnak az iskolán kívül. ű
Az adatokból az is kiderült: a pedagógusoknak jelentős szerepük van abban, hogy a diákok megszeretik-e az olvasást. Azok a gyerekek, akik érdekes olvasmányokat és bátorítást kapnak a tanáraiknak, sokkal szívesebben nyúlnak könyvekhez a szabadidejükben.
A kötelező olvasmányokról az elmúlt hónapokban több interjút készítettünk, ezeket itt olvashatjátok el:
Nem igaz, hogy kihúznák a Jókai- és a Móricz-műveket a kötelező olvasmányok listájáról, csak áthelyeznék azokat, ahogy az sem igaz, hogy a középiskolai tananyaghoz tartozó klasszikus műveket lecserélnék populáris regényekre - többek között erről beszélt az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, aki szerint olyan Nemzeti alaptanterv kellene, amely kevesebb - általánosan és egy meghatározott évfolyamon - kötelező elemet tartalmaz és kevésbé „listaszerű".
Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.
