Taroltak a magyar diákok a nemzetközi versenyeken, itt vannak az eredmények

2017-ben nyolc nemzetközi tudományos olimpián és négy egyéb nemzetközi versenyen vettek részt magyar diákcsapatok, nem is akármilyen összesített eredménnyel.

  • Eduline
pixabay

A negyvenkilenc versenyző huszonegy különböző állami fenntartásban lévő intézménybe és négy egyetemi gyakorlóiskolába járt a 2016-2017. tanévben. Versenyzőink egyéni versenyeken nyolc arany-, tizenöt ezüst-, nyolc bronzérmet, csapatversenyeken két arany és egy ezüstérmet értek el, teljesítményükért nyolcan dicséretben részesültek - közölte a kormányzati oldalon az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

28. Nemzetközi Biológiai Olimpia

Itt 64 ország középiskolás tanulója vett részt. A magyar csapat egy arany, két ezüst és egy bronzéremmel zárta a versenyt.

 25. Nemzetközi Filozófiai Olimpia

Az idei olimpián 45 ország versenyzői vettek részt. Az olimpikonoknak négy óra alatt anyanyelvüktől eltérő nyelven (angol, francia, német vagy spanyol) a megadott négy téma (idézet) egyike alapján kellett esszét írniuk. Itt egy arany érem született, egy diák pedig elismerést kapott.

Szenzációs eredmény: sorra nyerik a világversenyeket a magyar diákok

Sorra nyerik a diákolimpiákat a magyar diákok - nem is akármilyen tantárgyból, filozófiából. Az idén 45 ország 95 diákja vett részt a 25. Nemzetközi Filozófiai Diákolimpián Rotterdamban. Schultz Nóra, a budapesti Radnóti Gimnázium végzőse a három aranyérem egyikét hozta el, a szegedi Kiss Lóránt (tanára: Farkas Zoltán) dicsérő oklevelet kapott.

 48. Nemzetközi Fizikai Olimpia

A Yogyakartában megrendezett olimpián 86 ország 395 versenyző vett részt, a magyar csapat egy arany-, és négy ezüstéremmel végzett versenyen.

 14. Nemzetközi Földrajzi Olimpia

A 14. Nemzetközi Földrajzi Olimpiára 45 ország 174 diákot delegált. A versenyzőket a HunGeoContest országos, angol nyelvű földrajzverseny keretében válogatták ki. A magyar csapat két ezüst és egy bronzéremmel zárt.

29. Nemzetközi Informatikai Olimpia

Az olimpián 84 ország 304 versenyzője vett részt. Kiemelendő Gáspár Attila teljesítménye, aki aranyérmet szerzett az idei és a tavalyi Nemzetközi Matematikai Diákolimpián is. Rajta kívül 2 magyar diák szerzett még érmet.

 49. Nemzetközi Kémiai Olimpia

A versenyen 78 nemzet 297 diákja vett részt. Az országok nem hivatalos pontversenyében a pontok alapján a magyar csapat a 10. helyet szerezte meg. A verseny végül négy ezüstéremmel zárult a hazai diákok részéről.

Szenzációs eredményt értek el magyar diákok: több érmet is szereztek matematikából

Dél-Korea végzett az első helyen az 58. nemzetközi matematikai olimpián, amelyen 111 ország 600 résztvevője vett részt a héten. A magyar csapat a 22. helyet szerezte meg. A dél-koreaiak hat aranyéremmel végeztek az első helyen Kína (5 arany és 1 ezüst), valamint Vietnam (4 arany, 1 ezüst és 1 bronz) előtt - a verseny honlapja szerint.

 58. Nemzetközi Matematikai Olimpia

A versenyen 111 ország 615 diákja vett részt. Az országok nem hivatalos pontversenyében Magyarország a 22-24. helyen végzett, két arany, egy ezüst és egy bronzéremmel, valamint két dicsérettel.

Összesítésben a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai szerezték a legtöbb érmet, de sok helyezést értek el a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, és a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulói is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.