2013-ban sem kapnak fizetésemelést a tanárok? Hoffmann cáfol

Cáfolta az oktatási államtitkár azt a keddi sajtóinformációt, miszerint nem lesz pedagógus-béremelés a jövő évi...

  • MTI
Müller Judit

Cáfolta az oktatási államtitkár azt a keddi sajtóinformációt, miszerint nem lesz pedagógus-béremelés a jövő évi költségvetésben tátongó 300-350 milliárdos hiány és a megszorítások miatt. Hoffmann Rózsa az MTI-nek azt mondta: szó sincs ilyen döntésről, és arról sem, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését felajánlották volna az IMF-nek.

Az oktatási államtitkár azt mondta: a pedagógus-életpályamodell elhalasztása a teljes köznevelési rendszer megújításának lépéseit tenné lehetetlenné, és elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen döntés szülessen.

Az origo kedden úgy értesült: szinte biztosan áldozatul esik a pedagógus-életpályamodell a jövő évi költségvetésben tátongó 300-350 milliárdos lyuk miatt szükséges megszorításnak. Az internetes portál szerint a halasztás ráadásul nem is került rá a kormány IMF-nek felkínált "megtakarítási étlapjára", hanem valamennyi forrásuk szerint "automatizmus volt, hogy megy a kukába".

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.