Siralmas a helyzet Szerbiában: több mint egymillió analfabéta él az országban

Több mint egymillió az írástudatlanok száma Szerbiában, a 15 évnél idősebb polgárok több mint 20 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A felnőtt lakosság 50 százaléka nem jutott tovább az általános iskolánál. Jelentős részük funkcionális analfabéta.

  • Eduline

A riasztó adatokat szeptember 8-a, azaz az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából hozták nyilvánosságra. A lakosság képzettebb részének többsége valamilyen középiskolai végzettséggel rendelkezik, a Koszovó nélkül 7,5 millió lakosú országban 6,5 százaléknyi az egyetemi, vagy főiskolai végzettségűek számaránya.

 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi, 2009-es PISA-felmérése szerint a szerb diákok - a felmérésben részt vett országok listáján - a sereghajtók közé tartoztak, ami azt bizonyítja, hogy ismereteik az lexikális tudásra szorítkozik. Milyen eredményt értek el a legutóbbi PISA-felmérésen a magyar diákok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A helyzet nemzetközi kitekintésben sem túl rózsás: a világ összlakosságából 830 millióan írástudatlanok. Háromnegyed részük a Szaharától délre fekvő afrikai országokban élnek.

 

Az írástudatlanság felszámolása szorosan összefügg az iskolai végzettséggel, az iskolába járó gyerekek számával. Szerbiában most, a tanévkezdéskor 76 800 elsős kisgyerek lépte át az iskola kapuját, az általános és középiskolákban pedig összesen körülbelül 920 000 kezdték meg a tanévet.

A szerb közoktatási dolgozók szakszervezetének adatai szerint az országban 3 578 kihelyezett tagozattal rendelkező általános iskolában és 548 középiskolában folyik oktatás. Szeptember 8-a az UNESCO 1965-ben meghozott döntése óta az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna