Újra sztrájkot hirdetnek a litvániai lengyel iskolákban

Ha a litván hatóságok nem változtatják meg a lengyel kisebbség számára hátrányos új oktatási törvényt, a lengyel tannyelvű iskolák két hét múlva felújítják sztrájkjukat - figyelmeztetett a litvániai lengyel iskolák oktatói egyesületének elnöke.

  • Eduline

Józef Kwiatkowski a Gazeta Wyborcza című lengyel lap keddi számában a litván miniszterelnök hétfői vilniusi nyilatkozatára reagált, amelyben Andrius Kubilius leszögezte, hogy nem tervezik a törvény módosítását.

 

A lengyel diákok és szüleik Donald Tusk lengyel miniszterelnök vasárnapi vilniusi látogatása nyomán felfüggesztették sztrájkjukat, amely a mintegy 100 litvániai lengyel iskola nagy részére kiterjedt. Az akciót azért kezdeményezték, mert sérelmezik, hogy az új oktatási törvény értelmében néhány tantárgy - köztük a földrajz és történelem - oktatása a jövőben litván nyelven fog történni, továbbá egységesítik a litván nyelvi érettségit, vagyis a lengyel iskolák diákjainak is úgy kell vizsgázniuk litván nyelvből, mintha az az anyanyelvük és nem tanult idegen nyelv volna.

Ezenfelül "optimalizálás" címén a lengyel tanítási nyelvű iskolák mintegy felét a következő években be fogják zárni. A kisebb településeken, ahol két iskola működik - s a lengyel tannyelvűbe gyakran mindössze néhány vagy tízegynéhány gyerek jár - csupán a litván tanítási nyelvű fog megmaradni.
Tüntetés az új oktatási törvény ellen Litvániában. Két hét múlva újrakezdik
eurnews

Tusk vilniusi látogatásán közös lengyel-litván munkacsoport felállításában állapodtak meg a felek, amelynek feladata a jogszabály várható hatásainak tüzetes átvizsgálása.

 

Leonard Talmont, a Litvániai Lengyelek Választási Akciójának (AWPL) parlamenti képviselője szerint a litván kormányfő nyilatkozata a litván fél rosszakaratának kifejeződése. A honatya ugyanakkor még lát lehetőséget a törvény módosítására. Szerinte a litvániai lengyelek számára most a legfontosabb az egységesített litván nyelvi érettségi 2013-ra tervezett bevezetésének elhalasztása.

 

A Gazeta Wyborcza megjegyzi, hogy a litvániai lengyelek eddig olyan előjogokkal rendelkeztek az oktatásban, amelyekkel a lengyelországi litvánok nem. Ez még a szovjet időkből ered, amikor Moszkva egyes népcsoportokat igyekezett egymás ellen kijátszani, különösen Litvániában, amely ország lakóinak többsége soha nem fogadta el a szovjet megszállást.

 

A litvániai lengyelek és a lengyelországi litvánok között nagyságrendi különbség van: míg a becslések szerint 250-300 ezer főnyi litvániai lengyelek az ország népességének közel 7 százalékát teszik ki, addig a közös határ mentén élő lengyelországi litvánok mindössze tízegynéhány ezren vannak.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.