Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„Leginkább pénzügyi okok miatt döntöttünk a négynapos iskolahét mellett” – nyilatkozta a Huffington Postnak Larry Johnke, az egyik dél-dakotai iskola vezetője. Számításai szerint körülbelül ötvenezer dollárt, vagyis tízmillió forintnak megfelelő összeget spórolhatnak meg a rövidebb iskolahét bevezetésével, így meg tudják menteni a pénzhiány miatt megszüntetésre ítélt szakképzési programot.
Az elmúlt két évben megduplázódott azoknak az amerikai intézményeknek a száma, ahol négynapos iskolahéttel próbálják csökkenteni a kiadásokat. Egy friss felmérés szerint jelenleg húsz állam százhúsz oktatási körzetében – leginkább az Egyesült Államok nyugati partján – tart hétfőtől csütörtökig vagy keddtől péntekig a tanítási hét.
Míg az iskolaigazgatók és az oktatáspolitikusok meg vannak győződve arról, hogy a rövidebb iskolahét a legkézenfekvőbb megoldás az oktatást is érintő megszorítások miatt kialakult problémákra, a szülők és a szakértők visszahoznák a régi, jól megszokott rendszert. „A diákoknak több időt kellene az iskolában tölteniük, máshol sokkal alaposabban felkészítik a gyerekeket a munkaerőpiac kihívásaira, mint nálunk” – mondta James Hansen, a dél-dakotai oktatási hivatal egykori vezetője.
A szülőket az sem vigasztalja, hogy az óraszámokat sehol nem csökkentik: minden tanítási nap harminc perccel hosszabb lesz, az ebédszünetet és a testnevelésórákat pedig lerövidítik. „A diákok ugyanazt az oktatást kapják majd, csak más formában” – magyarázta Larry Johnke.
A béreken nem tudnak spórolni
A dél-dakotai Wakonda-Irene oktatási körzet jó példája annak, hogyan próbálnak talpon maradni az iskolák az egyre rosszabb finanszírozási helyzetben. Négy évvel ezelőtt összevonták az intézményeket, Wakonda működteti az általános iskolát, míg Irene a középiskolát, de még így is szükség volt a tavasszal átutalt 127 millió dolláros állami támogatásra.
Több amerikai iskola elbocsátásokkal vagy oktatási programok megszüntetésével is csökkenti a kiadásokat, az intézményvezetők ugyanis nem remélnek akkora megtakarítást a négynapos iskolahét bevezetésétől, amennyi egyenesbe hozná a költségvetésüket. Már csak azért sem, mert a legnagyobb kiadás, a tanárok bére és az utánuk fizetett járulékok ugyanúgy megmaradnak, így csupán az étkeztetésen, az iskolabuszokon és a rezsin tudnak spórolni.
A dél-dakotai oktatáspolitikusok szerint azoknak az iskoláknak a diákjai, amelyek már áttértek az új rendszerre, ugyanúgy teljesítenek a szintfelmérőkön, mint korábban, vagyis a teljesítményük nem romlott. Az amerikai lapok Deuel városát említi pozitív példaként, ahol már négy éve váltottak, így tanévenként százezer dollárt spórolnak, a bukások száma pedig csökkent. Egyes intézményekben még csak a kísérleti stádium tart, Woonsocketben például egyelőre csak havi egy alkalommal marad el a pénteki tanítás, ám még így is évi négyezer dollárral csökkennek az intézmények kiadásai.
| Több oktatáskutató szerint a négynapos tanítási hét és a háromnapos hétvége jó hatással van a diákok teljesítményére. Azokban az intézményekben, ahol már átálltak az új rendszerre, sokkal kevesebb a hiányzás, a tanulóknak jobb a magaviseletük, szívesebben vesznek részt az iskolán kívüli programokon, és tanulmányi eredményeik is javultak. Egyes amerikai államokban ennek ellenére pont ellentétes döntéseket fontolgatnak az oktatáspolitikusok, Memphisben és Baltimore-ban például hatnapos iskolahetet vezetnének be, a változtatástól a diákok teljesítményének javulását várják. A hatnapos iskolahét előnyeiről és hátrányairól szóló összefoglalónkat itt olvashatod el. |
eduline
