Négynapos iskolahetet vezetnek be az iskolákban, milliókat spórolnak az amerikai körzetek
Egyre több egyesült államokbeli oktatási körzetben váltanak négynapos iskolahétre, az intézmények több tízezer dollárt spórolhatnak meg a fűtésen, a világításon és az étkeztetésen. A négynapos iskolahét és a háromnapos hétvége sokak szerint a diákok teljesítményére is jó hatással van, a szülők azonban nem örülnek a változtatásnak – nem tudják, ki felügyel majd a gyerekeikre péntekenként.
Eduline
„Leginkább pénzügyi okok miatt döntöttünk a négynapos iskolahét mellett” – nyilatkozta a Huffington Postnak Larry Johnke, az egyik dél-dakotai iskola vezetője. Számításai szerint körülbelül ötvenezer dollárt, vagyis tízmillió forintnak megfelelő összeget spórolhatnak meg a rövidebb iskolahét bevezetésével, így meg tudják menteni a pénzhiány miatt megszüntetésre ítélt szakképzési programot.
Az elmúlt két évben megduplázódott azoknak az amerikai intézményeknek a száma, ahol négynapos iskolahéttel próbálják csökkenteni a kiadásokat. Egy friss felmérés szerint jelenleg húsz állam százhúsz oktatási körzetében – leginkább az Egyesült Államok nyugati partján – tart hétfőtől csütörtökig vagy keddtől péntekig a tanítási hét.
Míg az iskolaigazgatók és az oktatáspolitikusok meg vannak győződve arról, hogy a rövidebb iskolahét a legkézenfekvőbb megoldás az oktatást is érintő megszorítások miatt kialakult problémákra, a szülők és a szakértők visszahoznák a régi, jól megszokott rendszert. „A diákoknak több időt kellene az iskolában tölteniük, máshol sokkal alaposabban felkészítik a gyerekeket a munkaerőpiac kihívásaira, mint nálunk” – mondta James Hansen, a dél-dakotai oktatási hivatal egykori vezetője.
A szülőket az sem vigasztalja, hogy az óraszámokat sehol nem csökkentik: minden tanítási nap harminc perccel hosszabb lesz, az ebédszünetet és a testnevelésórákat pedig lerövidítik. „A diákok ugyanazt az oktatást kapják majd, csak más formában” – magyarázta Larry Johnke.
A béreken nem tudnak spórolni
A dél-dakotai Wakonda-Irene oktatási körzet jó példája annak, hogyan próbálnak talpon maradni az iskolák az egyre rosszabb finanszírozási helyzetben. Négy évvel ezelőtt összevonták az intézményeket, Wakonda működteti az általános iskolát, míg Irene a középiskolát, de még így is szükség volt a tavasszal átutalt 127 millió dolláros állami támogatásra.
Több amerikai iskola elbocsátásokkal vagy oktatási programok megszüntetésével is csökkenti a kiadásokat, az intézményvezetők ugyanis nem remélnek akkora megtakarítást a négynapos iskolahét bevezetésétől, amennyi egyenesbe hozná a költségvetésüket. Már csak azért sem, mert a legnagyobb kiadás, a tanárok bére és az utánuk fizetett járulékok ugyanúgy megmaradnak, így csupán az étkeztetésen, az iskolabuszokon és a rezsin tudnak spórolni.
A dél-dakotai oktatáspolitikusok szerint azoknak az iskoláknak a diákjai, amelyek már áttértek az új rendszerre, ugyanúgy teljesítenek a szintfelmérőkön, mint korábban, vagyis a teljesítményük nem romlott. Az amerikai lapok Deuel városát említi pozitív példaként, ahol már négy éve váltottak, így tanévenként százezer dollárt spórolnak, a bukások száma pedig csökkent. Egyes intézményekben még csak a kísérleti stádium tart, Woonsocketben például egyelőre csak havi egy alkalommal marad el a pénteki tanítás, ám még így is évi négyezer dollárral csökkennek az intézmények kiadásai.
Több oktatáskutató szerint a négynapos tanítási hét és a háromnapos hétvége jó hatással van a diákok teljesítményére. Azokban az intézményekben, ahol már átálltak az új rendszerre, sokkal kevesebb a hiányzás, a tanulóknak jobb a magaviseletük, szívesebben vesznek részt az iskolán kívüli programokon, és tanulmányi eredményeik is javultak. Egyes amerikai államokban ennek ellenére pont ellentétes döntéseket fontolgatnak az oktatáspolitikusok, Memphisben és Baltimore-ban például hatnapos iskolahetet vezetnének be, a változtatástól a diákok teljesítményének javulását várják. A hatnapos iskolahét előnyeiről és hátrányairól szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
