Fukusimai diákok nyaralnak Hódmezővásárhelyen

Tizenhét japán diák érkezik Fukusima körzetéből Hódmezővásárhelyre július végén, a dél-alföldi város Európában elsőként teremt települési szintű kapcsolatot Japán katasztrófa sújtotta városaival, negyedévvel a pusztító erejű földrengés és az atomreaktor-baleset után.

  • Eduline

A 14-17 éves korú diákok a város képviselőtestületének meghívására érkeznek Hódmezővásárhelyre. A látogatás az önkormányzat által életre hívott Kizuna projekt keretében valósul meg. A kizuna kifejezést a japánok az emberi kapcsolatokra, baráti kötelékekre alkalmazzák.

Hódmezővásárhely polgármestere, Lázár János (Fidesz) hangsúlyozta: „a Kizuna projekt nem segélyakció, hanem lehetőség két nép és két kultúra találkozására. Szeretnénk kifejezni az együttérzésünket a Japánt ért súlyos csapás miatt, megismerni és megérteni az erőt, amellyel a veszteséget viselik, és megmutatni számukra, hogy a Föld másik oldalán is barátokra lelhetnek. Természetesen, ezáltal is segítséget szeretnénk nyújtani az újjáépítés és újrakezdés küzdelmeiben”.

Hozzátette: azt reméli, bár Hódmezővásárhely az első, de nem az utolsó magyar település, amely hasonló akció aktív részese lesz. A Kizuna projekt keretében a japán fiatalok megtekintik Hódmezővásárhely és térsége, valamint a főváros főbb nevezetességeit, illetve egy napot a Balatonon is eltöltenek.

MTI

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu