Fukusimai diákok nyaralnak Hódmezővásárhelyen

Tizenhét japán diák érkezik Fukusima körzetéből Hódmezővásárhelyre július végén, a dél-alföldi város Európában elsőként teremt települési szintű kapcsolatot Japán katasztrófa sújtotta városaival, negyedévvel a pusztító erejű földrengés és az atomreaktor-baleset után.

  • Eduline
A 14-17 éves korú diákok a város képviselőtestületének meghívására érkeznek Hódmezővásárhelyre. A látogatás az önkormányzat által életre hívott Kizuna projekt keretében valósul meg. A kizuna kifejezést a japánok az emberi kapcsolatokra, baráti kötelékekre alkalmazzák.

Hódmezővásárhely polgármestere, Lázár János (Fidesz) hangsúlyozta: „a Kizuna projekt nem segélyakció, hanem lehetőség két nép és két kultúra találkozására. Szeretnénk kifejezni az együttérzésünket a Japánt ért súlyos csapás miatt, megismerni és megérteni az erőt, amellyel a veszteséget viselik, és megmutatni számukra, hogy a Föld másik oldalán is barátokra lelhetnek. Természetesen, ezáltal is segítséget szeretnénk nyújtani az újjáépítés és újrakezdés küzdelmeiben”.

Hozzátette: azt reméli, bár Hódmezővásárhely az első, de nem az utolsó magyar település, amely hasonló akció aktív részese lesz. A Kizuna projekt keretében a japán fiatalok megtekintik Hódmezővásárhely és térsége, valamint a főváros főbb nevezetességeit, illetve egy napot a Balatonon is eltöltenek.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.