"Akár be is zárhatjuk a parlamentet" - ma döntenek a jászladányi ügyben

Szerdán pont kerülhet a jászladányi szegregációs ügy végére. A település önkormányzatát perelő civil szervezetek szerint a városvezetés tudatosan különíti el a nem roma gyerekeket a mélyszegénységben élő romáktól már tíz éve, a polgármester viszont azt mondja: boszorkányüldözés folyik ellenük - írja a Hírszerző.

  • Eduline

"Ez nemcsak a jászladányi gyerekekről szól" - mondta a Hírszerzőnek Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatója. Szerinte ugyanis félő, hogy a Legfelsőbb Bíróság asszisztálni fog egy olyan modell kidolgozásához, amely lehetőséget ad a legális szegregációra Magyarországon. Ha pedig ilyen ítélet születik, akkor "akár be is zárhatjuk a Magyar Parlamentet, és az összes hivatalt, amelyik Jászladány ellen az iskolai szegregáció miatt fellépett".

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSZ) azért perelik az önkormányzatot és a magániskolát létrehozó alapítványt, mert szerintük a két iskola (a magán- és az önkormányzati) működtetésével elkülönítik, és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A település vezetése szerint viszont nem a romák ellenében hozták létre a magániskolát, hiszen ha van hely, oda is vesznek fel cigány gyerekeket. A cikk folytatását a Hírszerzőn olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu