"Akár be is zárhatjuk a parlamentet" - ma döntenek a jászladányi ügyben

Szerdán pont kerülhet a jászladányi szegregációs ügy végére. A település önkormányzatát perelő civil szervezetek szerint a városvezetés tudatosan különíti el a nem roma gyerekeket a mélyszegénységben élő romáktól már tíz éve, a polgármester viszont azt mondja: boszorkányüldözés folyik ellenük - írja a Hírszerző.

  • Eduline

"Ez nemcsak a jászladányi gyerekekről szól" - mondta a Hírszerzőnek Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatója. Szerinte ugyanis félő, hogy a Legfelsőbb Bíróság asszisztálni fog egy olyan modell kidolgozásához, amely lehetőséget ad a legális szegregációra Magyarországon. Ha pedig ilyen ítélet születik, akkor "akár be is zárhatjuk a Magyar Parlamentet, és az összes hivatalt, amelyik Jászladány ellen az iskolai szegregáció miatt fellépett".

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSZ) azért perelik az önkormányzatot és a magániskolát létrehozó alapítványt, mert szerintük a két iskola (a magán- és az önkormányzati) működtetésével elkülönítik, és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A település vezetése szerint viszont nem a romák ellenében hozták létre a magániskolát, hiszen ha van hely, oda is vesznek fel cigány gyerekeket. A cikk folytatását a Hírszerzőn olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.