"Akár be is zárhatjuk a parlamentet" - ma döntenek a jászladányi ügyben

Szerdán pont kerülhet a jászladányi szegregációs ügy végére. A település önkormányzatát perelő civil szervezetek szerint a városvezetés tudatosan különíti el a nem roma gyerekeket a mélyszegénységben élő romáktól már tíz éve, a polgármester viszont azt mondja: boszorkányüldözés folyik ellenük - írja a Hírszerző.

  • Eduline

"Ez nemcsak a jászladányi gyerekekről szól" - mondta a Hírszerzőnek Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatója. Szerinte ugyanis félő, hogy a Legfelsőbb Bíróság asszisztálni fog egy olyan modell kidolgozásához, amely lehetőséget ad a legális szegregációra Magyarországon. Ha pedig ilyen ítélet születik, akkor "akár be is zárhatjuk a Magyar Parlamentet, és az összes hivatalt, amelyik Jászladány ellen az iskolai szegregáció miatt fellépett".

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSZ) azért perelik az önkormányzatot és a magániskolát létrehozó alapítványt, mert szerintük a két iskola (a magán- és az önkormányzati) működtetésével elkülönítik, és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A település vezetése szerint viszont nem a romák ellenében hozták létre a magániskolát, hiszen ha van hely, oda is vesznek fel cigány gyerekeket. A cikk folytatását a Hírszerzőn olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.