Évszázados botrány: rabszolgaként dolgoztatták a diákokokat az iskolában

1938 és 1974 között brit bevándorló gyerekeket tartottak rabszolgaként egy ausztrál iskolában, ahol fizikálisan és szexuálisan bántalmazták őket. Az intézmény egykori tanulói közül harminckilencen most fordultak bírósághoz.

  • Eduline
Az ausztráliai eseményekről készített film
Wikipedia

A New South Wales-i Fairbridge iskolában évtizedeken keresztül bevándorló gyerekek százainak kellett elviselnie a durva bánásmódot. Sérelmeikre az Oranges and Sunshine című film hívta fel a figyelmet: a történet szerint egy Margaret Humphreys nevű gondozónő beszélt először az ausztrál botrányról. A brit gyerekeket elszakították családjuktól, és elvitték a világ másik felére, hogy rabszolgaként dolgoztassák őket. Kegyetlenül bántak velük, sokan közülük meg is haltak – mindeközben szüleik azt hitték, gyermekeiknek szebb élete van Ausztráliában - írja a Daily Mail.

Hatvankilencen fordultak most bírósághoz az iskola egykori tanulói közül; ez az első per az ausztrál kormány ellen a bevándorló gyerekek ügyében. A sértettek azt követelik, hogy az iskolát vezető Fairbridge Alapítvány, valamint a New South Wales-i és a szövetségi kormányok ismerjék el a kegyetlenkedést, amely évtizedeken keresztül zajlott az iskolában.

Az ügyet a sydney-i legfelsőbb bíróságon tárgyalják, ahol arra számítanak, hogy még többen jelentkeznek: a 36 év alatt ugyanis összesen kilencszáz brit gyerek lakott a Fairbridge Farm iskolában. A sértettek állítása szerint a hatóságok egyáltalán nem vettek tudomást a sokévi kegyetlenkedésről. „Sokan szenvedtek az embertelen bánásmódtól, életek mentek tönkre az iskolában történtek miatt. Ma elkezdtünk harcolni az igazságért” – jelentette ki Ken Fowle ügyvéd a tárgyalás első napján.

„Mind az érintett kormányok, mind az alapítvány jogszabályt sértett, amikor nem vigyázott a gyerekekre, akik sebezhetőek és védtelenek voltak” – mondta Peter Semmler ügyvéd. „Sok gyereket fizikailag és szexuálisan is bántalmaztak. Nekik egész életükben testi és lelki sérülésekkel kell élniük” – tett hozzá.
A Fairbridge iskola és farm egyik diákja
www.fairbridgekids.com

Semmler szerint az intézményben dolgozóknak nem volt megfelelő képzettsége, és a hatósági, valamint az egészségügyi ellenőrzések is kívánnivalót hagytak maguk után. Az ügyvéd olyan vizsgálati eredményeket hozott nyilvánosságra a tárgyaláson, amelyek bizonyíthatják a kegyetlenkedéseket. Állítása szerint az iskolában hokiütővel bántalmazták a gyerekeket, egy fiú például olyan sérüléseket szenvedett, hogy végleg elvesztette a látását.

A tárgyalást pénteken folytatják, akkor várhatóan ítélet is születik az ügyben. Közben mind a brit, mind az ausztrál kormány bocsánatot kért a kegyetlenkedések miatt; a Fairbridge Alapítvány azonban egyelőre nem csatlakozott hozzájuk.

eduline
Hozzászólások

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.